Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

43. MECSEKPÖLÖSKE Pölöske: Mecsekpölöske, -n, -rü, -re, -i: n. Pëlëskd, in, fun, uf Pëlëskd, pëlëskar [BC1: Peleske, Pelyeske BC1, 7, 8: Pölöske BC2: Bölőske BC3, 4, 6, SchQl— 3, 5—9: Pölöske SchQ4: Pöleske K2: Mappa Pölöskeienses, Dorff Pölöskej KI, K8/a, K8/b, Tk, P: Pölöske K9: Pölöske K12, Hnt, Bt, MoFnT2: Mecsekpölöske] — T: 730 ha/1268 kh — L: 491. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott falu volt. A 17. és 18. században magyarok lakták. A 18. század végén vagy a 19. század elején kezdtek németek ide betelepedni. A múlt század közepén 20%, a század végén 45% körül volt a németek arányszáma. A németség körében a múlt században mind jobban terjedt a magyar nyelv ismerete. Időnként egy-egy horvát és egyéb anyanyelvű családot is befogadott a falu. 1970-ben 229 magyar, 177 német és 17 egyéb anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 496 magyar lakta. Mecsekpölöske [1332—5: Pyliske: Györffy 1:371.] A Pölöske hn. szláv eredetű. Vö. ukr. rUmnKa hn., or. IlJenTKH hn. Etimológiailag összetartozik a m. pilis 'tonzúra' szláv eredetijével. így felvetődött annak lehetősége is, hogy a magyarban 'tonzúra' •>* 'kopár hely' jelentésfejlődés ment végbe, s a Pilis-féle magyar helynevek magyar névadás eredményei, a Pölöske-félék pedig ezeknek a kicsinyítő képzés származékai. A megkülönböztető szerepű Mecsek- [1907: Hnt. 669] előtag a Mecsek hegységre utal. (FNESZ. 414., 513.) 1. Malom-högy [K3—5 név nélkül sző, 1 K9, P: Malomhegy; 1, r, sző] H, 1, sző. Vízimalom volt a közelében. 2. Rózsa utca [~] U. 3. Újtelep [Hiv.: ~] Fr. Ide tartozik: 2., 3., 4. Mivel 1958-ban egy nagy árvíz több házat romba döntött a falu mélyebben fekvő részén, azóta ide, a domboldalra építkeznek. 4. Hársfa utca [~] U. 5. Tanácsház: Tanács: Orvosi Rendelő É. Rendeltetéséről. 6. Mázsaház É. Rendeltetéséről. 7. Italbót: Büfé: Bót: Községkocsma É. A régi kocsma bolt és büfé. 8. Szabadság utca [~] U. A falu legrégibb utcája. 9. Árok, -ra: Nagyárok: Kaszánya, '-ra [MoFnT2: Kaszárnya-patak; Vf Bt: Baranya-patak; Vf] Vf. 10. Petőfi utca [~] U. 11. Iskola É. Itt misét is szoktak tartani, mert a falunak temploma nem volt. 12. Harangláb. A téglából épült kis toronyban harangok vannak. 13. Dózsa utca [~] U. 14. Rákóczi utca [~] U. 15. Béke utca [~] U. 16. Puszta, '-ra [K2—5: név nélkül 1 a mai falu közepén K9, P: Pusztásrét] Ds, S, r, 1. 17. [K2: Határfa. A hármashatáron megjelölt fa] 18. Bikák-szöllők [KI: Bikák szele ut; út K3—5: Bikák Szőlő, Bikák Szöllő, Bikák Szőlők; sző K8/a, K9: Bikákszöllő; e Tk, P: Bikák szöllő] Ds, sz, mlen. Régen sző volt. Még korábban pedig erdő, valószínűen bükkös. Az innen lefolyó víz 'víz-ág, árok' lehetett a Bikk-ág. 19. Vasszari-erdő: Vasszarierdőszél Ds, e, sz. 20. [KI: Zakinya Part Széle. Határleírásban előforduló név] 21. Hosszu-irtás: Hosszi-főd [K2—5: Irtás; sz K3, 4, K8/a: ~; sz K12, P: Hosszuirtás] D, Os, Vm, Szas, sz, mlen. Régen erdő volt. 22. Téglagyár. Téglaégető hely volt a múlt század végén. 23. [KI—5: Ember Ölés; sz K8/a, b; Tk: Ember ölés; sz P: Emberölés] A név eredetérői adatközlőink nem tudtak felvilágosítást adni. Liget határában is van ilyen nevű dűlő; éppen itt, a pölöskei határ mentén (79. sz. név). 24. Nagy-ág [KI—5: Nagy ág, Nagy Gyák; sz KI: Nagy ágfi (?) 'Nagyág-fő'; irtásföld K8/a, b, K9: Nagy Ág; r Tk: Nagyági szántóföld K12; P: Nagyág] Vö, sz, r, amelyből bővizű árok folyik a falu felé. A hely tehát erről a folyóvízágról kaphatta nevét. 25. Hajas-gödör [Hnt, Bt, MoFnT2: ~] Gs, Lh. 26. [K8/a, b, Tk, P: Irtás; sz Tk: Irtási mező; sz] 27. Bik-ág: Bikák-szél: Bikák széle [KI: Bikák szele ut] Ds, Os, sz, mlen. Egykor erdő volt. Bükkös. 28. Nagy-szakadék: Szakadék, -ba: Szakadás, -ba [K2: Sza-