Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

szőlő volt. A név a falu egykori délszláv (horvát?) lakosságának emlékét őrzi. 68. Homokos, -ba [K8/c: Homok] S, Men, 1. Homokos talajáról. 69. őrházak [Hnt: Vasúti őrházak] Lh. A vasút mellett. 70. Szatinai bejáró [Hnt: Szatinai bejáró ut] Üt. Szatinára vezet. 71. Vas-malom: Vas-tanya [K8/c: 4 épület rajza vehető ki a térképen. A patak mentén itt 1879-ben vízimalom állhatott Hnt, Bt: Vastanya] Lh. Vízimalom volt. Az ott lakó család nevéről. 72. Vas-rét [P: Puszta rét] S, r. Mellette van a Vas-tanya. 73. Palé, -ba: Paléi-mező [K8/a, b, c, K9: ~; sző r P: Pali, Palé (?) P: Keresztföld vagy Palé (?)] Ds, sz, sző, e. 74. Gráléc, -ba: Grolac, -ba: Köröszt-főd [K8/a, b, c, K9, 10, P: Keresztföld] Men, S, sz. 75. Irtás, ba: Gödrös-irtás Gs, 1. Korábban erdő volt. 76. Fenyős, -be [K8/a, Tk: Fenyő; sz K8/b: Fenyő; sz K8/c; KIO: ~ P: Gabargya vagy fenyves Mező] S, Men, sz. Korábban fenyves erdő volt. 77. Gabargya, '-ba: Gobárgya, '-ba Men, sz. 78. Csorogó, -ba: Csórigó, -ba F, Os, VÖ, e, 1. A kis forráskútból állandóan csorog 'folyik' itt a jó minőségű víz. Az adatközlők nem ismerték: 8. K8/a, b; Tk: Hegyhát A — 19. K8/c: Vernyók — 22. KIO, P: Radicza — 27. K9, Tk: Cserétes — 32. K8,'c: Kienle M. birtoka — 33. P: Völgyi rét — 39. Tk: Tókomarét — 42. K8/c; KIO: Gaborgya — 50. K9: Cirkalácz — 52. K8/b: Csereföldek — 54. P: Körtélesi Berek — 56. K8/b: Községi erdő — 62. K8/b: Községi erdő — 64. K8/a: Tömös alja — 65. K8/b: Községi legelő — 67. P: Nagy hegy — 72. P: Puszta rét — 73. P: Pali, Palé (?), Keresztföld — 74. P: Keresztföd — 76. P: Gabargya. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K7 = 1859: BmT 129. — K8/a m 1861: BiÜ 795. — K8/b = 1866: BiÜ 796. — K8/c = 1879: BiÜ 797. — K9 = 1855: BmK 284. — KIO = 1857: BiK 222. — Tk = 1862: Telekkönyv (a BiÜ melléklete) — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Pál Júlia főisk. hallgató, dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Balázs Ferencé 45, Kovács József 50, Molnár Béla 39, Molnár György 67 é. 42. OROSZLÓ Oroszló, -n, -ru, -ra, -i, oroszlai [BC6: predium Oroszló BC7, 7: Oroszló SchQl—9: Oroszló K9: Oroszló Kl, K6, K8/a, K8/b, K9, KIO, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Oroszló] — T: 609 ha/1058 kh — L: 417. Szoroszló, másként Szoroszlószentmihály (Csánki 3:453 és BHt. 1974—75: 92. lap) a török hódoltság alatt elnéptelenedett. 1727-től néhány magyar család lakott itt. 1752ben pusztaként írták össze 2 családdal, és 1767-ben is csak 5 család lakta. 1780 körül jelentős számban németek és magyarok telepedtek le a faluban. A múlt században a németség arányszáma 50—70% körül mozgott; az 1. világháború idején a német anyanyelvűek száma némileg megcsappant. 1930-ban 236 magyar, 202 német és 4 egyéb anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 383 magyar és 22 német anyanyelvű lakta. — P. sz. „Lakosai németek; és csak 5 magyar család lakik [1865-ben] benne. A helység pecsétjén két élőfa között egy szilaj ló van bevésve; és állítólag — Ó rossz ló/-nak mondják... " — Nh.: A falu neve „Ö, rossz Zó"-ból alakult. Lásd még a 73. sz. név (Őrhegy) alatt! Oroszló [1402/1406: Zorozlow: ZsigmOkl. 2/1:243]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn. szláv eredető; vö. szb.-hv. Zorislav szn.; 1228: Zorislau (ÁŰO. 6:464). A szókezdő z elmaradásához vö. zacskó > N. acskó, zápor > N. ápor, zászló > N. ászló. (FNESZ. 487.) 1. Téesz-központ: Műhejök É. A helyi tsz központja. 2. n. Unkristarf 'Ungarischdorf' [Petőfi u] Fr, U. Régen itt főleg magyarok laktak. 3. Asófalu: n. Unsrtllrf 'Unterdorf [Petőfi u] Fr, U. A falu mélyebben fekvő része. 4. Godisai