Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
Pálé K12: ~; e P: ~] Ds, Men, sz, e, sző 114. Kis-vögy [KIO: Kisvölgy] Vö, 1, e. 115. Hajmási ut Űt. Kishajmás falu felé vezet. 116. [KIO: Nagyerdő föle] 117. Alsó-hideg [KIO: Nagyerdőszéle] Do, e, 1. A Hideg-oldal alsó része. 118. Nagyerdő ajja [P: Nagyerdő alja] Ds, Os, e, 1. 119. Hajasi-erdő : Hajas, -ba [K8/d, K8/c, KIO, 12: Hajas; 1, sz P: hajós MoFnT2 : Hajas] Ds, e, 1. 120. Hajasi-legelő Ds, 1. Az adatközlők nem ismerték: 52. K9: Farkasfogo. Itt vagy ennek közelében lehetett a K6-ban szereplő Farkasfa Puszta, Farkas Fa Puszta, Farkas Fai Puszta. — 106. P: Gyeneske — 116. KIO: Nagyerdő föle. Nem tudtuk lokalizálni: K6: Farkas Fa Puszta (Bakóca és Felsőmindszent között lehetett. Lásd még Káldy-Nagy: 41. o., 239.) — Püspöki levéltár Fasc. CLII. 51: Joszpaja szántó „Hajdan ezeket a földeket a török Jozpaja birtokolta". Az írásbeli nevek forrásai: K6 = 1759: Bm. L. Inquisitiones XVI. 477. — K7 = 1859: BmT 83. — K8/a = 1862: BiÜ 184. — K8/b = 1863: BiÜ 185. K8/c = 1863: BiÜ 187. — K8/d = 1866: BiŰ 186. — K9 f= 1852: BmK 78. — KIO = 1957: BiK 56. — K12 = 1864: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5560. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Pál Júlia főisk. hallgató és dr. Pesti János főisk docens. — Adatközlők: Beck János 75, Beck Jánosné 75, Ferenczi Rudolfné 70, Gál József 94, Gálosi Antal 73, Stemmler Józsefné 70 é. 38. GODISA Godisa, '-n, '-ru, '-ra, '-ba, -i: n. Gudisár: Kudisár: Kudisa, in, fun, uf Kudisár; fun Kudisár 'godisai' [BC2: Gordessa (!) BC3, 6, 8: Godisa BC7: Gudisa SchQl, 4—8: Godischa SchQ2, 3: Godisha SchQ9: Gödissa Kl, K8/a, b, c, K9, Hnt, Bt, MoFnT2: Godisa P: Gödissa] — T: 535 ha/928 kh — L: 561. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, és lakatlan volt a 18. század első felében is. 1760 körül népesítették be fuldai telepesekkel, majd a szomszédos falvakból újabb német családok költöztek ide. A falunak újra történő benépesedésétől kezdve mindig volt csekély magyar lakossága is. A múlt század közepétől a magyar anyanyelvűek száma fokozatosan növekedett, a németség pedig fogyott. 1930-ban 260 magyar és 148 német anyanyelvű lakosa volt. 1930 óta a külterületi lakott helyek száma és ezek népessége megnőtt. 1970-ben külterületével együtt 481 magyar és 187 német lakosa volt. Külterületen ekkor 90 fő élt. — P. sz. „Godisa, melyhez puszta Vernyók bekebelezve vagyon. A németek a múlt század elején [1700-ban]'Fuldából szakadtak ide. Hajdan Godisa puszta volt, a Sombereki Sauska család birtokában. Vagyon e' helységben kis Kápolna ... jelenleg Mária B. Asszony neve czime alatt". Godisa [1422: Godisna: Reuter: BarKözTel. 139.] Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn. szláv eredető; vö. : szb.-hv. Godesa szn., le. Godusza szn. (FNESZ. 241.) 1. Fősőfalu: n. Ovdrtarf 'Oberdorf Fr. Magasabban fekszik. 2. Pógár utca: Fő utca: n. Páurakász 'Bauergasse' [Béke u] U. Tehetős parasztok, ún. pógárok 'polgárok' lakták. Ez volt régen a falu Fő utcája. 3. Cigánytelep [Újtelep] Fr. 31 cigány család kapott itt házhelyet. 1979-ben 5 telek kivételével a hely beépült. 4. Pásztorház: n. Hálderháusz 'Halterhaus' É. Pásztorok lakták. 5. Vernyók, -ra: n. Vérnyok Fr. Lásd még a 41. sz. név alatt! A pusztát régen sűrű bozótkert övezte. A lakosság este félt arra járni, mert szellemeket vélt ott látni. 6. Kasté: Kastéj: n. Kasztéi 'Kastel' É. Régen Vernyókhoz tartozott. 7. Uradalmi ház É. A vernyóki uradalomhoz tartozott. 8. Spiccer-ház É. Egykori tulajdonosáról. 9. Piros-köröszt : Vernyóki-köröszt: n. Rótkrájc 'Rotkreuz' Ke. Piros színű. A Vernyók nevű hely szélén áll. 10. Kisházas utca: n. Kláhájzlarkász 'Kleinhäuslergasse' [Petőfi u] U.
