Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

nya múltja és jelenje I. köt. 252—57.) 334. Vár urma [K12: Var urma; e P: Vár­orma; e, 1] Ht, e. Márévár falai állnak rajta. Nemrég fejeződött be az erősen megrongált vár falainak feltárása és helyreállítása. 335. Vár-kút Ft. A márévári falak alatt fakadó forrás. 336. Vár-vőgyi-csőrge : Máré-csőrge Vf. A Várvölgy­ben folyó patak. 337. Rikájó, -ba Vö, e. 338. Komlai út Űt. A Komlóra vezető út, melyet főleg a bányászok használtak. 339. [K12: Margitferenzurom; e] 340. [K12: Bagurma, Bakurma; e P: Bagorom] 341. Iharfás-kút: Iharos-kút F. Egy juharfa tövében fakadó forrás neve. 342. Sötét-gödör [P: Setétgödör; e, 1] Vö, e. 343. Cigány út [K8: Czigányut] Űt. Cigányok járta út. 344. Cserösnye-ág Dt, e. 345. [K12: Nyresurom; e P: Nyires; e, 1] 346. Zobáki-patak Vf. Ezen a néven a patak­nak csak az Egregytől délre eső szakaszát említik. 347. Hászé-ódó O. Hirtelen emelkedő sziklás oldal. 348. Hászé-tető [K12: Hászétető; e P: Hászitető; e, 1 MoFnT2: Hászé-t.] Fs, e. Nevét onnan kapta, hogy meredek, mint a hászé 'ház­tető'. 349. Szödörindás-kút F. Sok szeder található itt. 350. Cserösnyési út Űt. A buszjáratok megindítása óta jelentőségét vesztett út, mely Komlóra vezet. 351. Aranybánya Gs, e. A pécsi püspökség tulajdonában és művelésében volt régi aranybánya. 352. Szödörindás-gödőr G, e. 353. Barnakű [P: Barnakő; e, 1] Szi. Feltehető, hogy egykor itt feküdt a Sátorkő nevű település. (Csánki 3: 448., Reuter: BarKözTel. 147: Sátorkő alatt!) 354. Barnakű urma [K12: Barnakourom; e] Szi. A Barnakő legmagasabb pontja. 355. Mari-kút F. Nevét Bodri Mariról kapta, akit pipázása miatt Maribácsi névvel is ülettek. 356. Zohogó, -hó Vízesés. Mészkőpadok alkotta vízesés. 357. Sin-gödör [K16: Fonyászó MoFnT2: Sín-gödör] Vö, e. 358. Hidasi vadászgunyhó É. 359. Hidasi-hát Hát, e. Ez a hegygerinc képezi a határt Magyaregregy és Hosszúhetény között. 360. Baka-kút F. A Baka család nevéről. Az adatközlők: nem ismerték: 43. K16: Venetesch B. — 83. K12: Belsőmező — 199. K8: Csohos föld, K12: Csuhosföld — 233. K12: Látosték, P: Látostöke — 241. Hnt, Bt, MoFnT2 : Lukactelep — 266. K12: Sokhegy — 283. K12: Egres — 287. K12, P: Gémorma — 289. K12, P: Fenyős — 300. K8: Német Egerhegyi határ — 306. Hnt, Bt, MoFnT2: Várvölgytelep — 308. K12: Makacslukácsurma, Makacsluka­csurma, P: Makats lukatsorma — 315. K12: Fenyösköves 324. KI 2: Kis Epörgye­si mező — 332. K16: Steinberg — 333. K16: Ruine Máriavár — 339. K12: Mar­gitferenzurom — 340. K12: Bagurma, Ba­kumra, P: Bagorom — 345. K12: Nyres­urom, P: Nyires — 357. KI6: Fonyászó. Nem tudtuk lokalizálni: P: Kőpernyes; e, 1 — P: Sarok; e, 1 — P: Tonkaorom; e, 1. Az írásbeli nevek forrásai: K8 = 1859: BiÜ 478 — K12 = 1864, 1888: Kataszteri térkép — K16 = 1883/1915/1940: A III. or­szágos felmérés térképei — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Reuter Camillo erdőmérnök. Nyomtatásban megjelent: Dunántúli Tud. Gyűjt. 32. Series Historica 15. Bp. 1961. — Adatközlők: Borsos István 50, Deák szibini András 50, Deák juhász György 50, Deák kutykori Mihály 50, Kovács János 40, Krajczár Péter 55, Zsoldos Mihály 60 é. 32. BARANYASZENTGYÖRGY Szengyörgy, -ön, -rü, -re, szengyörgyi: n. Szëngyërgâ, in Szëngyërgâ fon Szëngyërgâ, auf Szëngyërgâ, szëgyërgër [BC3, 4: Szent György BC7, 8: Szent György SchQl—9: Szent-György Hnt, Bt, MoFnT2: Baranyaszentgyörgy] — T: 731 ha/1269 kh — L: 382. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység volt. A 17. század végén is lakták; csak a Rákóczi-szabadságharc után (1711—1714 között) néptelene­dett el. 40 éven át puszta volt; míg 1754-ben a Lotharingiából jött telepesek be nem népesítették. Lakossága még századunk első felében is zömmel német anyanyelvű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom