Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Üt. 149. Babina, '-ra [P: Babina; sző Hnt: Babinaszőlőhegy; Lh Bt: Babina-szőlőhegy MoFnT2: Babina] H, sző. Az itt termő jó bor a szomszéd falvakban is ismert. 150. Babina-tető Ht, sző. 151. Fenyős-part Do, 1. Borókás legelő. 152. Citrom-kert Ds, sz. Igen meleg fekvésű, jól termő föld. A lakosság úgy tudja, hogy valamikor citromfa állt ott. 153. Lánkűi út Űt. 154. Lánkurma, '-ra [K3: Leányka orma K12: Lánykő orma; sz, 1] Ho, 1, sz. 155. Bazsó, -ba [P: sző] Ds, sző, r, sz. 156. Bazsói-csőrge Vf. 157. Körösztjáró D, sz. A Bazsó elején, két út között fekvő szántóföldek neve. 158. Ráványi-rét Vö, r. 159. Högy-ódó Ho, sző. 160. Högy-tető [K8, 12: Hegytető; sz, sző, 1 Hnt: Hegytető; Lh] Ht, sző. 181. Rakcsa, '-ra [K8, 12: ~ ; sz, 1, e P: Raktsa; e, 1] Do, sz, 1. A. sz. a név a rakni igéből származik, mert "sok gabonát raktak ott". 162. Banya-kút F. Egyesek szerint egy öregasszony hordta innen a vizet. 163. Borsos széllé Do, sz. Nevét a helybeli Borsos családtól kapta. 164. Rúszam, -ba [K8: Ruszam K12: Ruzsam (!); sz, 1] D, sz. 165. Szögénység, -be Os, sz. Sovány, rossz föld. Ellentéte az Uraságdűlő. 166. Dögtemető. 167. Rávány, -ba Vö, r. 168. Pirosgunyhó É, e. 1942-ben készült őrkunyhó a fakitermelés ellenőrzésére. Nevét onnan kapta, hogy a rönkök jelzésére használt piros festékkel a kunyhót bemázolták. Ma az erdőrészt is így hívják. 169. Gubbás-högy D, sz. 170. Vókó, -ra S, r, sz. A Vókó család egyik legnagyobb nemzetsége a községnek. 171. Gúszár, -ba Do, sz. A lakosság úgy magyarázza a nevet, hogy a törökök itt kúsztak, amikor a magyarok kizavarták őket. 172. Agárdi híd Híd. Az Agárdi gödörből kifolyó kis erecskén levő híd. 173. Agárdi-gödör G, mlen. 174. Csöpögő, -hő Kút vályúval. Ide jártak itatni régen a híres babinai béresek. 175. Kerekeskút Kút. Az errefelé birtokos Deák bucsit családé volt, ma már betemették. 176. Tanya, '-ra [P: ~; sz] Ds, sz. 177. Sűfedék, -be Vizenyős, e, sz. 178. János Jóska-rét Mf, r. A Vókó család egyik ott lakó tagjának ragadványneve után. 179. Bikösi-rét Vö, r. 180. Tamás-part Ds, sz. 181. Kecske-hát [K12, P: Kecskehát; sz, e, 1] D, sz. A. sz. a kecske hátához való hasonlóság miatt kapta nevét. 182. Kecske-háti-kút F. 183. Barát-düllősikút F. 184. Kecske-háti sorompó A Magyaregregy és Szászvár közötti utat zárta le a nagy falopások miatt. 185. Kerék-domb [K12: Kerekdomb; 1] D, sz. 186. Monyorósi-kút F. 187. Monyorósi-ódal Do, sz 188. Bányás út: Kecskeháti út Űt. A Szászvárbányatelepre vezető út, melyen régente az egregyi bányászok jártak munkahelyükre. Az öregek ma is bányás-nak mondják a bányász foglalkozású embert. 189. Farkasordító Dt, e. Nevét a helybeliek szerint onnan kapta, hogy farkastanya volt. 190. Farkasordítói-rét Vö, r. 191. Kis-Apáláza Do, r. 192. Vóícógödör G, 1. A Vókó család birtokán fekszik. 193. Szállás, -ra [K12: ~; sz] Ds, sz. A falu népe régen kint lakott a határban, állatait kint tartva, s a faluba csak időnként tért be. A szálláson régen állattenyésztés is folyt, istállók álltak. 194. Szállás-högy D, 1. 195. Szállás-rétek Vö, r. 196. Juhász-sürü D, e. 197. Bikösdi-sürü: Barát-bikös [P: Bükkös; sz] Dh, sz, e. Nevét a Barát családtól kapta, melynek nagy földje volt erre. 198. Bandói-kút: Hideg-kút F. A határban a leghidegebb vizű forrás. 199. [K8: Csohos föld K12: Csuhosföld; sz] 200. Rekötyés, -be [K12, 16, P: Rekettyés; e, 1, sz MoFnT2: Rekettyés] Mf, sz. Reketytyés terület volt. 201. Tisztin, -be [K8: ~ K12: Tisztinorom; sz, e] Do, sz. 202. Tisztini-rét Do, r. 203. Nyírösi-hát [K8: Nyiresi hát K12: Nyiresihát; sz] Dh, sz. A név összefüggésben lehet egy elpusztult Nyires helység nevével. (Reuter: BarKözTel. 145.) 204. Nyirösi-háti-kút F. 205. Vaszari út Út A Kisvaszarba vezető fontos dűlőút. 206. Hosszi-főd [K8, 12: Hosszuföld; sz] Fs, sz. A magyaregregyi határ leghoszabb földjei ebben a dűlőben vannak. 207. Juda-köröszt Ke. A helybeli Csordás család állíttatta, melynek Juda a ragadványneve. 208. Apá-