Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IV. Útbaigazítás az adattár használatához

IV. ÚTBAIGAZÍTÁS AZ ADATTÁR HASZNÁLATÁHOZ • Az adattár közlésmódjában az eddig megjelent névgyűjteményeket figyelembe vettük, és hasznosítottuk a közzétételt szabályozó „Kézikönyv" (Bp., 1978.) egyik szerzőjének, Szabó Józsefnek e témáról írt tanulmányát (i. m. 94—103.). Az adattár tudományos célokat szolgál, ezért szűkszavú. Helykímélés végett a nevek helytörténeti vonatkozásait, a népetimológiákat, a mondákat, a folklór közléseket, az adatközlők tárgyilagos felvilágosításait csak egészen rövid formában adjuk meg. Az első bekezdésbe kerül a településnév (községnév, városnév) szóbeli alakja, alakváltozata. A névváltozatok között kettőspont van. Megadjuk a nevek hol? honnan? hová? kérdésre felelő határozóragos és -i melléknévképzős alakját. Ha az -i képzős alakban a szótári tőhöz képest eltérés mutatkozik, kiírjuk a teljes nevet. Például; szentlászlai, komlai, vajszlai, gyürüfei stb. A német, szerbhorvát községnevek után is közöljük a nyelvjárási (szóbeli) hol? honnan? hová? kérdésre felelő prepozíciós névváltozatokat. Szögletes zárójelben soroljuk fel a településnevek írásbeli változatait. Az első bekezdés végén utalunk a helység területére (T: rövidítéssel) és a lakosság lélekszámára (L: rövidítéssel). A területet holdban (az 1969-es Hnt alapján) és hektárban (az 1973-as Hnt alapján) egyaránt megadjuk. A második bekezdés elején demográfiai, településtörténeti adatok találhatók (Timár György munkája). Ezt követi a lakosság származására vonatkozó néphagyomány és a helységnév eredetével kapcsolatos népetimológia közlése. Ide kívánkozott a Pesty-féle gyűjtemény elbeszélő-magyarázó adatainak egy része. A Pestytől vett idézetet P. sz. (= Pesty szerint) vezeti be. A második bekezdést a falucsúfolók (Fcs: rövidítéssel) zárják. A verses formájú német és szerb-horvát falucsúfolókat fonetikusan közöljük, és megadjuk a fordítást magyarul. Bizonyos községek esetében fontosnak látszott, hogy a jelenlegi nyelvjárásra és a mai vagy a régi névhasználat feltűnő névtani jellegzetességére felhívjuk a figyelmet. A harmadik bekezdésben a helységnév etimológiája olvasható. Kiss Lajos szíves hozzájárulásával a FNESZ-ből vettük át, némileg rövidített formában. A negyedik bekezdés: a belterületi nevek csoportja. A sorszám után következik az élő (szóbeli) név. A névváltozatok közé itt is kettőspontot tettünk; például: „26/88. Gátszél: Pataki utca." Ha a név falurészre, városrészre vonatkozik,