Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

1] S, r, vizenyős. 65. Vargai-árok [MoFnT2: Vargai-patak] Vf. 66. Gyërgyaklatető [K8: György aklos föle, György akla; e] Dt, sz. 67. Csatornya-kut Kút. 68. Két-árok köze : Kárli-rét S, sz. Régebben rét volt. Két árok között terül el. 69. Kis-hidi-fődek S, sz. Kis fahíd mellett van. 70. [K9: nach Oroszló; út] 71. Oroszlói-kápolna [K9: Oroszlói templom; e, sz. K16: St. Michael] Kápolna. 72. Fincsik, -be [K8: ~; 1 K12: ~ P: Fintzik; 1 MoFnTl : ~] S, r, sz. 73. Puszta-Sërnëvál [K12 : Uradalmi Hnt MoFnT2 : Egerszegpuszta] Ds, sertéstelep. 74. [MoFnT2 : Felsőmindszenti-vízfolyás; Vf] 75. Sásdi-árok : Malom-árok [MoFnT2: Baranyacsatorna; Vf] Vf, Cs. 76. Soma-erdő [K9: Soma; e, 1 K12: Soma erdő] Ds, e, sz, 77. Soma-irtás [K12: ~] Ds, e, sz. Az adatközlők nem ismerték: 32. K9: Négyeshalmok — 41. KI2, 16: Kis puszta — 43. K9: Sásdi határnál — 44. K9: von Wasnok — 62. K8, 9, 12 P: Szentegyház: Szentegyháza — 65. MoFnT2: Vargái patak — 70. K9: nach Oroszló — 71. K16: St. Michael. Nem tudtuk lokalizálni: K8: Polgárok Szölleje; sző K16: Ritzel K16: Szölöhegi P: Mocsolagödör P: Subamalom; malom. Az írásbeli nevek forrásai: K8 = 1845: BiÜ 165, 1866: BiÜ 166, 1874: BiŰ 167 — K9 = 1855: BmK 73 — P: 1865 — K16 = 1883: a III. országos felmérés térképei — K12 = 1892: Kat. színes birtokvázrajz — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Papp Magdolna tanítónő. — Adatközlők: Gyenis Istvánné 66, Herke Tamás 64, Kovács Jenő 48, Nagy József 70 és Papp Nándorné 42 é. 31. MAGYAREGREGY Egrögy, -ön, rü, -re, -i [BC1—8: Egregy SchQl—4, 6—9, P: Magyar-Egregy SchQ5: Magyar Egregy Hnt, Bt, MoFnT2: Magyaregregy] — T: 2 677 ha/4 651 kh — L: 1 142. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar helység volt. Lakossága a 18. században is magyar, majd a század végén és a múlt század elején kezdtek németek betelepülni. A század közepére a lakók 30%-át tették ki a németek. A németek száma ezt követően lassan, folyamatosan fogyatkozott. A múlt század második felétől néhány szláv és egyéb anyanyelvű lakosa is volt a falunak. 1930-ban 1230 magyar, 28 német, 2 szláv és 1 egyéb, 1970-ben 1119 magyar és 28 német anyanyelvű élt itt. — P. sz. „Magyaregregy, Kárász és Vékény községeket Völgység csoportnéven is ismerik". Továbbá: „Előnevét hihetőleg a múlt század közepén kapta, mikor a földesúr a pécsi püspök ... németeket telepített a szomszédba, hogy az erdőt irtsák. Ekkor, hogy a két telepet egymástól meg lehessen különböztetni, ezt Német-Egreggyel szemben Magyar-Egr egynek kezdték hívni". — Fcs.: Rövid történet arról, hogy a cigány ki akarta költeni a tököt, mert azt hitte, csikó lesz belőle. (Berze Nagy János: Magyar Népmesetípusok II. 496. Pécs, 1957. Szerk.: Banó István.) Más: Az egregyiek a holdat kimártogatták, vályogért cseréltek halat, fölszedték a gyalogutat vászon helyett. (Berze Nagy 2:407.) Vagy: Az egregyiek összekötötték az óra két mutatóját, mert nem mentek együtt. (Berze Nagy 2:407.) Mindhárom Fcs. hosszúhetényi adatközlőtől származik. Magyaregregy [1554: Egregy: MNyTK. 103. sz. 60]. Az Egregy hn. az éger fanévnek R. eger ~ egir ~ egür alakjából keletkezett -gy képzővel. Tkp. értelme 'égerfákkal benőtt hely'. A lakosság nemzetiségére utaló Magyar- [1851: Fényes: MoGSz. 1: 298] előtag a közeli R. Németegregy [1851: Fényes: MoGSz. 1: 298; ma: Komló város nevei között] előtagjával van korrelációban. (FNESZ. 396.) 1. Kosut utca [Kossuth Lajos u] U. A falu főutcája. 2. Vőccségi-patak: Gát, -ra [MoFnT2: Völgy ségi-patak] Vf. 3. Szódagyár: Szódás, -hó É. 4. Faluház: Mú-