Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Sama (?), Sáma (?) K9: Jama, Jamma P: Járna; sző] Ds, sző. 207. [K8/b: orrét; r] 208. Hosszu-rét: Kondorrét: Hondor-rét [K8/b, K8/c, KIO: Kondor rét KIO: Kondor Rét; r P: kondorrét; r] S, Mf, r. Talán személynévi eredetű. A K8/a szerint a rét szélén állott Kondrom János molnár malma. 209. Nagy-kaszálló S, r. Benne volt a Nagy-kaszállói-fórás F. 210. Meggyesi ut Üt a Meggyes nevű dűlőn át. 211. Meggyes, -be: Meggyes-dülő [K8/a, K8/b, K9, 10: Medgyes; sz P: Megyés; sz] Ds, sz. — P. sz. "mivel régi időben gyümölcsös volt". 212. Cé-högy H, sz, k. A Czéh család nevéről. 213. Szegény horgos Hor. Nh.: Régen szegénylegények és betyárok tanyáztak a környékén. Rigacz Jancsi (híres betyárvezér volt) is járt erre. — A. sz. mellette volt egy agyag vízvezetékcső, mely az Iván kútjából vitte a vizet a várba. 214. Iván kútja F, Kút. Valószínűleg ennek vizét vezették le csöveken a várba vagy az apátsági klastromba. A név személynévi eredetű is lehet. Tréfás célzással ma is sokat emlegetik a hely nevét a szőlősgazdák, mondván: "Ha fogytán van a borunk, lehet pótolni Iván kútjából". 215. Hosszúrét: Nyihogó, -ba, -ra S, r. Hosszan elterülő rét. A. sz. rossz volt kaszálni; ezért ebben csak nyihogni 'sírni' lehetett. — Talán lólegelő volt korábban, ahol a lovak nyihog-tákl 216. András gödre: András-gödör [K8/a: András Gödre; sző, 1 K8/b: András-gödre ; sző, 1 K9: András gödre; sz, sző K10: András-Gödre P: Andrásgödre; 1] Gs, Vm, 1. A helyi, anyakönyv szerint András, Andrássi családnevek voltak Szászváron a 18. században. 217. Andrásgödri-szöllő Gs, Os, sző. 218. Rétma: Rétmái [K8/b, K8/c, K9: Rétmái; r, 1, sz, sző K9: Rétmor (?) K10: Rétma P: rétma; sző] Do, sző. — P. sz. "mivel a rétek közelében van". A rét + mái 'domboldal' összetételével alakult ki a Rétma név. 219. [K8/c: Rétmái alatt; sző] 220. Kantár-högy: Kántor-högy (ritkán!): Hortán-högy: Kantár, -ba, -ra [K8/b, KIO: Kantárhegy; sző K9: Kantárhegy; 1, sző P: kantárhegy; sző K12: Kantár; sző MoFnT2: Kantár-hegy] H, sző. A hegy neve Császtán is Kantár-hegy [K8: Kantárhegy K9: Kantarhegy P: kantár; sző]. 221. Köncő, -be: Göncő, -be. Do, sző, e, 1. 222. Köncő-ódal: Göncő-ódal: Köneöl-ódal: Göncöl-ódái [K8: Göncző oldal K9: Göntző oldal P: göncző; sző] Do, sz, sző, e. 223. Szállás, -ra Ds, 1, sző. 224. Csöpögő, -be [K8/a: Csepegő K8/b, K8/c: Csepegő; e, r K9, K10: Csepegő; 1, sz, K12, P: Csepegő; e] Ds, e. Az erdő a Csepegő nevű jó forrásról kapta nevét. 225. Csöpögői-fórás [P: Csepegő; F] F. — P. sz. "igen jó forrás, mellyet Csepegőnek neveznek". 226. Lapá-fődek [K8/a: Lapá földek; sz K10: Lápaföldek P: Lábasföldi hegy; sző] P. adata nem biztos, hogy ide tartozik. S, Men, sz. Lapályos 'viszonylag egyenes' hely. 227. Melegma ajja [P: Melegma ajja [P: Melegma allya; 1] Ds, 1. — P. sz. "mivel a Melegmai szőllők alatt fekszik". 228. Lánga-tető Dt, 1. 229. Lánga, '-ra: Lángai-szöllő [K8/b, K9: Longa; sz, I, sző K10: Lánga P: Lánga; sző] Ds, sző, sz. — P. sz. "jó boráról nevezetes". 230. Köncöl ajja Ds, 1. 231. Nyilas, -ba: Nyillas, -ba: Nyilas-tető [K8: Nyilas K9: Nyilos P: nyilas] Ds, sző, 1. 232. Csöpögő-árok [MoFnT2 : Csepegő-árok; Vf] Vf. 233. Csöpögő-telep [Hnt, Bt: Csöpögő cigánytelep] Lh. Cigányok lakják. 234. Győri piarc: Dőri piarc (ritkán!): Győri piarci szöllő [K8/a: Győri Piatz; sző K8/b, K8/c: Győri piacz; sző K9: Győripiarcz; sző, r, 1 K10: Győri Piacz K12: Győri piarcz; 1, sző P: győri piarcz; sző MoFnT2: Győri piac] Ht, sz, sző. — P. sz. "igen jó boráról [nevezetes]". A név személynévi eredetű lehet, mert Győr nevű család a 18. században élt Szászváron. 235. Melegma: Melegmál: Melegmány [K8/b, K8/c: Melegmál; sző K9: Melegmor (!) és Melegmál; sző, 1, sz K10: Melegma K12, P: Melegma; sző] Do, sző. — P. sz. "meleg fekvéséről". 236. Néma, '-ba [K8: ~] Ds, sz. 237. öreg-főd [K8: öregföld] Ds, sz, sző, 1. 238. Csatornagödör [P: Csatornyagödör; e] Gs, Vm, e. Mellette Vf van. 239. Ménküjes-gát Vf.