Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
Csapás, -ta Űt. Csöpögő felé és a legelőre vezet. 75. Bagjas, -ba: Baglas, -ba: Bagjas-erdő [K8/a: Boglas; 1 K8/b: Baglas; 1 KIO: Baglás; 1, sző KIO, P: Baglyas, sző] Ds, e. Régen sző is volt itt. 76. Kerek-gyöp [MoFnT2: Kerekgyep] Ds, 1. 77. Csöpögő-árok [MoFnT2 : Csepegő-árok; Vf] Vf. A Csöpögő mellett folyik el. 78. Csöpögő, -be [K8/a, K8/b, K9, KIO, P: Csepegő; e, 1] Ds, Men, sz, e, 1. Régen sző is volt itt. A hely egy jóvízű forráskútról kapta nevét. 79. [K8/a, K9: Potitztető; 1] 80. Gödör-fő [K8/a: ~] Gs, Ds, e. 81. Mocsila-gödör [K8/a: Mocsüa gödör P: Mocsolagödör; 1] G, Ds, e, 1. 82. [K8/a: Csepe K8/a, KIO, P: Szép erdő; e K9: Erdők; e] 83. [KIO: Gazosorom] 84. [K8/a, KIO, P: Szekernye] 85. [K8/a: Szekernye allya] 86. [K9: Retesztető; 1] 87. Kecske-hát [MoFnT2 : ~] Ds, e. 88. [KIO: Puk] 89. Nyárágy, -ba, -ra: Nyarad, -ra, -ba [K8/a, K8/b, K9, KIO: Nyárágy; 1 P, MoFnT2: Nyárád; e] VÖ, Ds, e. Vf van mellette. 90. [KIO: Határorom] 91. [K8/a: Sulyok hegye] 92. [K8/a: Sánta gyalog utja] 93. [K8/a: Somos kelő] 94. [K8/a: Podi mező P: Pados] 95. Somos-tető [K8/a: ~] Dt, e. 96. Somos, -ba [KIO, P, MoFnT2: Somos] Ds, e. Az erdő aljában kis forrás van. A neve: Somosi-kút. 97. [K8/a: Miklós vára tető] 98. [KIO: Miklósvár] 99. Rikájó, -ba [KIO: Rikajo] Vö, Ds, e. Vízfolyás van mellette. 100. Dobogó, -ba, -ra [KIO, Bt, MoFnT2 : ~] H, e. 101. Dobogó-tető [K8/a: ~] Ht, e. 102. [K8/a: Hidasi hát] 103. Várvőgy [MoFnT2: Vár-völgy] Vö, e. Máré-vár felé "nyitott" völgy. A völgyben levő forrás neve: Lobogós-kút. 104. Mária-kut [MoFnT2: ~] F, kút. 105. Kis-Rikájó [K8/a: Kis rikájó] Vö, e. A rajta átfolyó patakról kaphatta a völgy a nevét. 106. Öreg-Rikájó [K8/a: öreg rikájó] Vö, e. 107. [KIO: Németdöglés]. Az adatközlők nem ismerték: 16. K9: Palai sürüföld — 27. K8/a: Csuhos földek — 28. K8/b: Sürüföldek — 28. P: Sürüs — 39. K8/a: Sürüs ut — 46. K9: Ratzka — 56. K8/a: Nagy szöllő — 59. P: Szálláskert — 62. K9: Szölökalja — 64. P: Nádas — 71. KIO: Papföld állja — 79. K8/a: Potitztető 82. K8/a: Csepe — 82. KIO: Szép erdő — 83. KIO: Gazosorom — 84. K8: Szekernye — 85. K8/a: Szekernye allya — 86. K9: Retesztető — 88. K8: Puk — 90. KIO: Határőröm — 91. K8/a: Sulyok hegye — 92. K8/a: Sánta gyalog utja — 93. K8/a: Somos kelő — 94. K8/a: Podi mező. P: Pados — 97. K8á: Miklós vára tető — 98. KIO : Miklósvár — 102. K8á: Hidasi hát — 107. KIO: Németdöglés. Nem tudtuk lokalizálni: P: Kismező; sz P: Kühegy; 1 P: Lozák; e. Az írásbeli nevek forrásai: K7 = 1857: BmT 142. — K8/á = 1862: BiŰ 976. — K8/b m 1865: BiŰ 977. — K9 w* 1855: BmK 334. — KIO m 1857: BiK 264. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: dr. Pesti János főisk. docens és Tóth Magdolna főisk. hallgató. — Adatközlők: Dianovics Andrásné 67, Maráczi Györgyné 80, Markó Istvánné 44, Pál Géza 67, Pál Gézáné 65, Szabó Istvánné 68 é. 23. SZÁSZVÁR Szászvár; Szász, -on, -ru, -ra, -i [02, 3: Szaz öl, 4—8, SchQl—3, K8/a, K9: Szász SchQ4—9, K8/b, K8/c, KIO, P, Hnt, Bt, MoTnT2 : Szászvár] — T: 2118 ha/3681 kh — L: 309D (Hnt 1967.) Szász a török hódoltság alatt folyamatosan lakott helység volt. A 18. század végéig csak magyarok lakták. A múlt század elején kezdtek itt németek megtelepedni. A század második felére a németség arányszáma megközelítette a 40%-ot. A múlt század ötvenes éveiben megindult itt is a kőszénbányászat, ezzel kapcsolatban a század utolsó évtizedeiben a helység erőteljesebb fejlődésnek indult. Az 1. világháború évtizedében 1800 fölé emelkedett a lélekszám. 1930-ban a Bányateleppel és a kisebb külterületi lakott helyekkel együtt 1524 magyar, 163 német, 1 tót és 9 egyéb anyanyel11 Baranya földr. nevei I. 161
