Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

szénbányától lefolyó, a fövenyfürdőt tápláló és a Völgy falurészen végigfolyó patak. 202. Pajtás-kút: Uttörő-kút F. Az úttörők által foglalt forrás neve. 203. Likpince-ódal O, e. A szőlőművelés idején vájt pincék voltak itt. 204. Hideg-ódó Vö, e. 205. Tulunger-kert Vö, k. Tulunger István hegyhátszerte ismert híres első trombitás volt a karászi rezesbandában. 206. Cserös, -be; Igyenös-cser Ho, e. A. sz. régen szőlő volt. 207. Fehérfődes-pince Ho, e. Valószínűleg régi szőlőművelés emlékét őrzi. 208. Sörös, -be Vö, e. 209. Néma Jancsi kaszálója Mf, r. A Kovács család egyik tagjának a nevéről. Ritkán használt név. 210. Szénbánya Gs, e. Kühnel Márton malomtulajdonos itt folytatott 1935 és 1943 között szénkutatásokat. 211. Szekörnye-tetö Ht, e 2Í2. Monyorósi-gödör Vö, e. Az adatközlök nem ismerték: 123. K8: Nyúlláb — 153. K12: Fősti malom — 168. Hnt, Bt: Mezeitanya — 189. KI2: Német hegy — 197. P: Derzsi. Nem tudtuk lokalizálni: KI2: Falu; e K8: Osztálybükkös K8, P: Rövidföld; sz. Az írásbeli nevek forrásai: K8 = 1861 : BiŰ 341, 1865: BiÜ 342 — K12 = 1865: Kataszteri színes birtokvázrajz, 1865/70, 1898: Kataszteri térkép — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Reuter Camillo erdőmérnök 1963-ban. Nyomtatásban megjelent: MNyj. VII, 102. — Adatközlők: Balaskó Erzsébet 45, Balázs Ferenc 51, Keresztúri (kenyeres) József 52, Kovács (budafai) József 52, Kühnel Márton 73, Pappné Szakmar Katalin 80, Szentes Károly 70 é. 25. VÉKÉNY Vékény: Vekén, -be, -bü, -be, i; -mbe, -mbü, -be, -i [BC1—3: Vekeny BC1: Vekény BC4: Vékeny BC5—8, SchQl—9: Vékény K7, K8/a, K8/b, K9, K10, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Vékény] — T: 942 ha/1637 kh — L: 248. A török, hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt; lakossága azóta* is magyar. Csak a múlt század második felétől tűnt fel időnként a faluban nem magyar anyanyelvű. 1930-ban 286 magyar és 3 német, 1970-ben 252 magyar lakosa volt. — P. sz. „Vékény, Kárász és Magyaregregy csoportozata Völgység nevezet alatt ismeretes. Németeknél (Vékény falu?) Grund nevezet alatt. Vékénynek csak egyetlen uczája van, minden név nélkül". — A VöZgység-ről kis népdal is született. (Lásd: Szászvár 39. sz. neve alatt!) — Fcs.: „a karásziak károgtak" — mondják a vékényiek; „a vékényiek végeztek" — válaszolják a karásziak. — A vékényi harang ezt mondja: „Kis pöndő! Kis pöndő", a szentlászlói meg így szól: „Főzz lencsét! Főzz lencsét!" (Berze Nagy 2:619.) — Megjegyzés: A határ D-i részében levő erdők régi nevét ma már nem igen ismeri a helyi lakosság. Ennek az lehet az oka, hogy régen az erdők itt az uradalmi birtokhoz tartoztak; és újabban a bányászat fellendülésével egyre kevesebb ember végez erdei munkát ezen a vidéken. Vékény [1451 4: Welkeny: Csánki 3:457.] Valószínűleg puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn. a m. R. Vélek [1150 k./13— 14. sz.: An. 19.: 1225: Sopron 1:15.] szn.-nek lehet a -ny képzős származéka. (FNESZ. 687.) 1. Fősővég Fr. Magasabban fekszik. 2. Kis-hid Híd. 3. Fő utca U. 4. Kultúrház, -ba: Vegyesbót: Kocsma, '-ba [Italbolt] É. Rendeltetéséről. 5. Buszváró Kis bódészerű fedett hely. 6. Nagy-hid Híd. 7. Harangláb. Két harang van benne. 8. Nagy-gát: Vőccségi-árok: Vőccségi-patak [Bt, MoFnT2: Völgységi-patak; Vf] Vf. A Völgység leghoszabb vízfolyása. 9. Bonta köz: Bonta, '-ba Köz a Bonta nevű határrész felé. 10. Bonta-kapu. Kapu a köz elején. 11. Köz, -be: Iskola köz Köz. 12. Iskola [Ált. Iskola] É. Iskola. 13. Ásóvég. Fr. Mélyebben fekvő hely. 14. Dömötörték: Dömötöréke : Dömötörtékei-rét [K8/a, K8/b: Dömötör teke;