Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

maradványaira találunk. Szóhagyomány szerint Kéthely helység volt, mely fekvésétől vehette nevét, két völgyben terülvén el. Mikor pusztult el, nem tudatik. Kéthely közelében lévő nevek (erdőségek nevei): Lipócza (horvát név), Sáfrányrét, Venyités, Csonkahegy, de ez már más határhoz tartozik". Lásd Magyaregregy neveinél! 132. n. Pámkártdnekdr 'Baumgartenacker' D, 1. Faiskola volt itt. 133. n. Rórvíza 'Rohrwiesen' [K8: Rohrwiese; r] Vö, r. Nádas hely volt. 134. n. Tënsrvizd 'Tennerwiese' [K8: Tenderwiese; r] S, r. Szérűk állhattak a közelében. 135. n. Khólplátdn 'Kohlplatten' Ds, mlen, bokros. Szénégető hely volt. 136. [K8: Klotz Aecker; sz] 137. n. Tribakdr 'Triebacker' Ds, 1. Csapás vezetett mellette a legelőre. 138. [K8: Waldweg; út] 139. [P: Kirch Wald; e. Lásd még a 131. sz. név alatt!] 140. Kéthelisarok: n. Kétheldr Ëk 'Kéthelyer Eck' Ds, 1, e, akácos. 141. Bek-domb (MoFnT2 : Beck-domb] D, 1, e. A Beck család nevéről. 142. n. Drâjhotdrperih 'Dreihotterberg' H, e, 1. Itt találkozik a három falu határa. Az adatközlők nem ismerték: 23. K8: Feldweg — 32. K8: Von Mocsolád — 49. KIO: Kleine Hirschwiesen — 53. K8: Feldweg — 55. K12: Ortsd Ried — 56. KIO: Krautfeld — 63. K8: Hirsch Aecker — 69. K8: Von Mocsolád — 72. K8: Gelbblum Mühle — 75. K8: Nach Köblény — 76. K8: Kreuz Aecker — 78. K8: Von Nagy Ágh — 83. K8: Gelbblum Wiesen — 89. K8: Wagners Wiesen — 90. K8: Canal — 93. K8: Hölter — 97. K8: Mühl Aecker — 98. K8: Grosse Grund Wiesen — 99. KIO : Kleine Höhäcker — 107. KIO: Grosse Grundäcker — 109. K8: Höh AecK8: Feldweg — 123. K8: Nach Kárász — ker — 111. K8: Schmale Aecker — 120. 129. K8: Waldweg — 134. K8: Tenderwiese — 136. K8: Klotz Aecker — 139. P: Kirchwald. Nem tudtuk lokalizálni: P-ből ezeket a neveket: Lipócza, Sáfrányrét, Venyités, Csonkahegy. (Magyaregregy határához tartoznak.) Az írásbeli nevek forrásai: K7 = 1857: BmT 478. — K10 = 1857: BiK 219. — KI2: 1864: Kat. színes birtokvázrajz a helyi tanácson. — T — 1868: Szalatnak telekkönyve (Bm L.) — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: dr. Pesti János főisk. docens, Rakics József ált. isk. tanár. — Adatközlők: Bien Jakab 68, Fledrich Ádám 66, Groll Jakab 77, Groll Jakabné 78, Holler József 38, Rausch Péter 68, Sebestyén János 61 é. 19. KÖBLÉNY Köblény: Köbli, -be, -bü, -be, -i: n. Këvling, in, áusz, uf Këvling, këvlingar [BC1, 6: Köbli BC2—4: Küblin BC7: Küblin KIO: Köblény BC8, SchQl—9, K7, K8, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Köblény] — T: 807 ha/1403 kh — L: 399. A török hódoltság alatt a falu népessége kicserélődött. A 17. század második felében rác lakói voltak, akik a Rákóczi-szabadságharc idején hagyták el a falut. Az 183Ö-as évek elején németek telepedtek itt le. A múlt század közepétől néhány magyar anyanyelvű lakosa is volt. 1930-ban 20 magyar és 536 német anyanyelvű élt itt. 1970-ben 282 magyar és 116 német lakta. — P. sz. „Hajdan: Küblin [volt]. Eredetileg szerbek lakták. [Pl. a] Radies család". — Az 1947—48-ban ide telepedett felvidéki magyarok a falu német dűlőneveit megtanulták, és jelenleg is használják. — A szomszédos községek magyar lakossága Köbli, német lakossága Këvling néven említi a falut. — Fcs.: Marócer Knófelaker" (,maróci foghagymaföldesek') — mondják a köblényiek a szomszédos hegyhátmaróciakra; a maróciak válasza: Kevlinger snëkëpëk" (,köblényi csigaszedők'). Köblény [1325: KwbZi: AnjouOkm. 2: 181; 1773: Köblén, Kőblin: LexLoc. 37]. A m. köböl 'egy fajta edény; űrmérték; területmérték; kút vagy forrás gödrének kibélelésére való korhadt, odvas belű vagy kivájt — mindkét végén nyílt — fatönk' fn. származéka. Az elsődleges -i képzőt (amely a név nyelvjárási alakváltozatában — Köbli — ma is él !) Később — ny képző (vö. Gyümölcsmény hn.) cse-