Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

1er Mátyás Cs. kir. lovass mester és földes úr által benépesíttetett. — Holitsból származott német ajkú lakosok által gyarmatosíttatott. —• [Gödrén] hajdan mint pusztában a' körül lévő mint Hajmás és K.Keresztúr községek ott barmaikat őrizvén, mivel három felül hegyekkel körül van véve Gödörnek neveztetett; s innét lett "Gödri", jelenleg Gödre". 29. Szemmártón, -ba, -bu, -ba, -i [BC3: Szent Marton BC7: predium Sz. Marton BC8, SchQ5: Szent Márton SchQl, 3, 6—8: Sz. Mártony SchQ4: Szent-Mártony SchQ9: Szt.-Márton K12, Bar, Hnt, Bt, MoFnT2: Gödreszentmárton] Fr. 1969-ig önálló település. Szentmárton középkori falu a török hódoltság végén néptelenedett el. A 18. század közepén uradalmi majorság létesült itt vegyes magyar és német lakossággal, cselédek és kisházasok lakták. A múlt században a népesség száma lassan emelkedett. Az egykori kisházasok települése 1911-ben alakult községgé Gödreszentmárton néven, az uradalmi majorság ekkor Gödreszentmártonpuszta néven a község külterületéhez tartozott. 1930-ban a faluban 265 magyar és 29 német anyanyelvű, Gödreszentmártonpusztán 147 magyar és 15 német anyanyelvű lakott. 30. Puszta, -'ba [KI : Szent Mártony Puszta K12: Szt.Márton-majorság MoFnT2: Gödreszentmátonpuszta] P. 31. Nagykastéj: Nagykasté Ép. Az egykori földesúr lakhelye, ma a tsz központja. 32. [Sport u] U. 33. Kertészkert A kastély körül elterülő park egy része. 34. Telep, -re: Téesz-telep Tel. Itt vannak a tsz istállói. 35. Templom utca: Gyerekgyár utca [Dózsa György u] U. Az utca végén kápolna áll. Sokgyerekes családok laknak itt. 36. Kakas-domb D, k. sz. 37. [Bem u] U. 38. Kukkantó, -ba [Hunyadi u] U. 39. Kövesut [Rákóczi u] Út. 40. Temető utca U. A Temető felé vezet. 41. Jakabja [Arany János u MoFnT2: Jakabja] U. 42. Szénás, -ba [KI: Szenas Pityóka Puszta K12: Hnt, Bt, MoFnT2 : Szénáspuszta] Lh, Pu. 43. Szakad-szél: Rákói-erdő [K12: Szakad szőlő, Alsórákói puszta] D, e. 44. Csavargó-árok: n. Csavárgekráva 'Csavargógraben' [MoFnT2: Kiris-patak] Gs, vízmosásos száraz árok, e. 45. Terk: n. ~ 'Türke'. Egy világító reves, ember alakú Öreg fa állt itt. Azt nevezték így. 46. Cigány-árok [MoFnT2: Tüskés-patak] Hosszan elnyúló vízmosásos G. e. 47. Urasági-dülő : n. Hersájelt 'Herrschaftsfeld' [K12: Urasági jöld] Do, sz, 1. 48. Csigáskuti-dülő : n. Säjprun 'Schafbrunnen' Do, I. Birkaitató kút volt itt. 49. Csigáskut: n. Säjprun 'Schafbrunnen' Gémeskút volt a legelő állatok itatására. 50. Köröszturi-tető: n. Keresztúri Hő 'Kereszturer Höhe' [MoFnT2: Kiskeresztitrz-Éetó'] Dt, sz. 51. Sárkány-tó [MoFnT2 : ~] Vö, e. 52. Róka-domb: n. Fukszperg 'Fuchsberg' Dt, sz. A határ legmagasabb pontja. 53. n. Fírkrev 'Vier Graben = négy árok' Ds, Vm, Vö, sz. 54. Meleg-árok: n. Melegár Vm, Vö, Ds, e. 55. Parag-jőd: n. Prâjëlt: n. Prójelt Ds, sz. Sovány talajú terület. Sokszor hagyták parlagon. 56. Rezula, - ba: n. ~ Ds, e. 57. Bükszágy-tető: n. Bikszágyi Hő 'Bükszágyer Höhe' Dt, sz. 58. n. Kultur Ds, e. 59. n. Pjájanvízd 'Pfaffenwiese' Ds, sz. 60. n. Szántpruk 'Sandbrücke = homokhíd' Ds, sz. 61. n. Kápélaperg 'Kapellenberg = kápolnahegy' [P: Kapelle oder Barcsaberg] Ds, mlen. 62. Kukkantó, -ba: n. ~ D, e, parlag. 63. Jakabja, - ba: Jakabja-tető: n. ~ [MoFnT2: Jakabja] Dt, Ds, sz, e. 64. Főső-Langvíz 'Langwiese': n. Oberlángvíz 'Obere Langwiese' [K12: Lange Wiese] D, e. 65. Kövesut-tető: n. Sträszhö 'Straßenhöhe' Dt, e. 66. [K9: Hegy; 1, sz P: Hegyjlur; polgári szántók] 67. [K8, P: Hegyhát] 68. Rózénberg: n. ~ 'Rosenberg' [K12: ~] D, sző. A gazdák a pincék = présházak elé rózsát ültettek. 69. [K8: Urbánhegy; sző P: Urbansberg; sző, gy] 70. Tamás-hegy: Tamás-högy: n. Tómászperg 'Thomasberg' [K12: Thomasberg; sző P: Kaivaria oder Thomasberg; sző] D, sző. Valószínű Siskovics Tamásról. 71. [K8, 9: Czigánygyep; 1, sz, sző] 72. [K8, 9: Gödrejő; sz, sző] 73. Silt-gödör: n. Rötung 'Rodung' [MoFnT2: Rötung] Vö, G, r, sz. A terület