Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

mind elköltöztek. A 18. század közepétől kezdtek magyar nyelvűek betelepedni, ' de csak a század utolsó évtizedeitől éltek itt folyamatosan magyar családok. 1930-ban 78 magyar és 454 német anyanyelvű, 1970-ben 276 magyar és 96 német lakosa volt. — P. sz. „A mostani lakosok ősei német országból vándoroltak be Schwarzwaldból 1700 körül. [Marócz] neve hihetően még a Rácság idejéből származik... 60 évek előtt [1810 körül] a határban egy harangot ástak ki, mellyen Marocza név volt látható". — Fcs.: Köblény alatt! Hegyhátmaróc [1339: Maroth: AnjouOkm. 3:5391. A Maroc hn. vagy egy szláv R. *Moravhci [többes sz.] (tkp. 'morvák') átvétele, vagy pedig a m. R. Marót~*Maróc szn. (-<- szláv *MoravbCb 'morva ember') hn.-ként való alkalmazása. Vö. 1138/1329: Maraut szn. (MNy. 32:132). A megkülönböztető szerepű Hegyhátelőtag Baranya megye sásdi járásának 1950-ig használatos nevére, a hegyháti járás-va (Hnt. 1863. 14; Hnt. 1973. 974) utal. A hegyháti járást korábban mecsekháti járás-nak [1816: Hübner: Lex. 1:297], latinul processus Transmontanws-nak [1773: Lexloc. 36], azaz 'hegymegi jórós'-nak hívták. (FNESZ. 268, 408.) 1. Csalaj, -ba: n. Óvartárf 'Oberdor' [Csalaipuszta] Fr. Magasan fekvő hely. 2. n. Cigájnarperih 'Zigeunerberg' H, Ds, sz, k. Cigányok laktak itt régebben. 3. Kocsma: n. Varcháusz 'Wirtshaus' É. 4. T üzoltó szertár : n. Fájarspricaháusz 'Feuerspritzehaus' É. 5. Pásztorház: n. Háldarháusz 'Halterhaus' É. Pásztorok lakták. 6. Tejház: n. Milihferájn 'Milchverein' É. Tejbegyűjtő hely volt. 7. Bikaistálló: n. Vikastál 'Stierstall' É. Itt tartották az apaállatokat. 8. n. Mitartdrf 'Mitteldorf' : n. Mitarkász 'Mittelgasse' [Hunyadi u] U, Fr. A falu központi része. 9. Iskolaház: Iskola: n. Súla 'Schule' É. 10. Templom: n. Kerih 'Kirche' É, templom. 11. Temető köz Köz. A temető felé vezet. 12. Rét utca: n. Vízakász 'Wiesengasse' U. Rét van a házsor mellett. 13. n. Këncsvânc 'Gänseschwanz' : n. Undartarf 'Unterdorf' Fr, U. Régen libalegelő volt. A házsarok között Mf, r van, ezért nevezik Uníerdorf-n ak. 14. Bikali ut: n. Vikálar Véh 'Bikaler Weg' Űt. Bikal felé. 15. n. Vigälr Feld 'Bikaler Feld' [K12: Bikaler Felder; sz] Do, sz, e. Bikallal határos. 16. Kozári ut: n. Kozarar Véh 'Kozárer Weg' Út. Egyházaskozár felé. 17. Bikali-rét: n. Vigálr Viza 'Bikaler Wiesen' [K8/a: Bikalerviesen; r T: Bikaler Wiesen; r, sz] Vö, r, sz. 18. [K8/a: Szöllök; sző K9: Bikalerweingärten; r, sz, sző] 19. n. Haldarjeld 'Halterfeld' n. Háldarperg 'Halterberg' [K8/a: Halter=Berg; sz K9, K12, T: Halterberg; e, 1, sz] Ht, Fs, sz. 20. Otovicai-árok : n. Otovickráva 'Otovicagraben' Vf. Az Otovica mellett folyik el. 21. Otovica, -ra n. Odovic: n. Odavic 'Otovica' [K8/a, K9, K12: Ottovicza; e T: Ottoviczai szöllök; sző] Men, Os, S, sz, 1, bokros. Korábban sző volt. 22. Tófűi ut: n. Tofira Véh 'Tófűer Weg' Út. Tófű felé. 23. n. Tofir Féld 'Tófűer Feld' [K8/a: Tóföidcker; sz K12: Tófőer Aecker; sz] Do, sz. Tófűvel határos. 24. Csárda-főd: n. Csárdafeld 'Csárdaföld' Dt, Ds, sz. — A. sz. itt telepedett le először a falu német lakossága. Mivel a dombtető nagyon huzatos, széljárta helynek bizonyult, és víz sem volt elegendő, à védettebb völgybe (a jelenlegi faluba) költöztek. Itt a vízhez is könnyebben hozzájutottak. 25. Temető, -be: n. Kerihóf 'Kirchhof [K8/a: Temető; berajzolva] Te. 26. n. Tálákar: n. Tálákr 'Talacker' [KI2: Thai Aecker; sz] Vö, sz. 27. n. Gerokákr 'Cerokacker' [K12: Cerok Aecker; sz] Ds, sz. 28. [K8/a: Első Nyomás; sz] K9: Elsőnyomás; sz] 29. n. Kerihóf

fëld : n. Kerihhóffeld 'Kirchhoffeld' [K8/a: Friedhofvald; e K12: Friedhoffeld; sz] Dt, Men, sz. Temető van mellette ma is. 30. n. Hirsákar: n. Harsäkr 'Hirschacker' [K8/a, K8/b: Hirschenäcker; sz K12: Hirsch Aecker; sz T: Hirschenacker; sz P: Hirsch Acker; sz] Ds, sz. A szarvasok vonulási útja volt P. sz. „Hajdan nagy erdő lévén, mellyen szarvasok és őzek voltak." 31. n. Rácafeld 'Raitzenfeld' [K8/a: Harmadik Nyomás; sz K9: Har-