Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
Pétre a török hódoltság alatt valószínűleg lakott falu volt; és a hódoltság végén, a felszabadító háborúk idején hagyták el utolsó magyar lakói. A hódoltság utolsó éveiben kezdődött a rácok bevándorlása. A 18. század elején rác falu volt. 1730 körül az uraság a falu korábbi népessége helyére német telepeseket hozott. A múlt század folyamán csak elvétve élt itt nem német anyanyelvű. Századunk első évtizedeiben is túlnyomó többségben volt a németség. 1930-ban 73 magyar, 1219 német és 6 horvát anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 809 magyar és 416 német élt Űjpetrén. — P. sz. „Német ajkúak lakják (1010 fő). Ráczpeter — helybeli elterjedéssel; Ráczpetre azonban országosan ismert név. Nevét a korábban itt lakó Szerb lakosok lelkészéről vette, kinek (Péter (vagy szerbül Pétre) volt a neve, a 18. században azonban Német országból bevándorlott németektől kiszorittatván; s az olta németek lakják ezen, a természet által dúsan megáldott földet". 1945 után Hajdú-Biharból és Szabolcs-Szatmár megyéből, 1947-ben a Felvidékről érkeztek magyar telepes családok Ûjpetrére. — A. sz. korábban (a német betelepülők előtt) rácok (szerbek) laktak a faluban. — Fcs.: „In Jakfái [Kisjakabfalva] szend zi heris, in Polkán [Palkonya] szend zi teris, in Kóvis [Villánykövesd] szend zi neris". A polkaszerű énekre táncoltak. A Fcs. szerint a jakabfalviak urasak (cifrálkodók), a palkonyaiak süketek, a kövesdi ek bolondosak voltak. Űjpetre [1296: Pétre: Györffy 1:370]. A Pétre hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1237—40: Pétre szn. (PRT. 1:773). Az előzményéül szolgáló szn. a m. Péter szn.-vel tartozik össze. A lakosság nemzetiségével kapcsolatos Rácpetre (1799: Vályi 3:86) névváltozat előtagját 1933-ban [Hnt. 1973. 1009] Üj-ra változtatták. (FNESZ. 668.>. 1. Fodbalpája: Őtözők [Községi Sporttelep] Sportpálya és öltözők. 2. Mérlegház: n. Vókháusz 'Woghaus' É. A helyi tsz létesítette mérlegház. 3. Kis sor: n. Szájtál 'Seidtal' [Jófcai tér] U, néhány épülettel. 4. Fő utca: Utca: n. Turf 'Dorf: n. Kasza 'Gasse' [Kossuth Lajos u] U. A falu legnagyobb utcája. 5. Ujpetreiárok [MoFnT2: ~] Vf. 6. Köz Köz. 7. Patika: Gyógyszertár: n. Apoték 'Apotheke' É. A falu gyógyszertára. 8. Bölcsőde: Gyerekotthon [Bölcsőde] É. Rendeltetéséről. 9. Bót: önki: n. Ksëft 'Geschäft' [Vegyesbolt] É. önkiszolgáló jellegű vegyesbolt. 10. Óvoda: Napközi: n. Kindergártan 'Kindergarten' [Óvoda] É. Rendeltetéséről. 11. Ótépé: Takarékház: Takarékpénztár n. Ferájn 'Verein' [OTP] É. Rendeltetéséről. 12. Adi utca [Ady u] U. Üj falurész. 13. [K10, T: Freifeld; sz] Korábban a 12., 13. sz. hely határrész és sz volt. 14. Ruhabót: Arnold: n. Kvándkseft 'Kleidergeschäft' [Ruházati Bolt] É. 15. Kultúrház: Kultur: n. Kulturháusz 'Kulturhaus' [Művelődési Otthon] É. Rendeltetéséről. 16. Gáztelep [Gázcseretelep] Tel. 17. n. Krejckásza 'Kreuzgasse': n. Krósz Krejckásza 'Große Kreuzgasse' U. Kereszt áll itt. Egyházi ünnepeken régebben virágokkal, koszorúkkal díszítették. 18. Szentháromság: n. Trájfáltichkhájt 'Dreifaltigkeit' Szo. 19. Uj sor: Uj utca: n. Klá Krejckásza 'Kleine Kreuzgasse' [Ady Endre u] U. Üj falurész, kb. 25 házhellyel, 12 felépült házzal. Kis kereszt állt az utca elején. 20. Napsugár: n. Virchausz 'Wirtshaus' [Napsugár] É. Étterem és presszó. 21. Cigány sor [Szabadság tér] U, Tér. Cigány családok laknak a falu szélén. 22. Kipli: n. Kipal 'Gipfel': n. Ráckipal 'Raizegipfel' Ds, Fr. Egykor itt rácok (szerbek) laktak. 23. Pincék [K10: pincesor berajzolva] 1856-ban 108 pince és présház állt itt. 24. Petőfi utca: Kipli: n. Kipal 'Gipfel' [Petőfi u] U. 25. Palkonyai ut: n. Pálkánar Vég 'Palkonyaer Weg' Üt. Palkonya falu felé. 26. [K9: Palkonyer Weg theile Fe: Palkanyer Wegrtaeile] 27. [Fe: Weingartenfeld] 28. n. Vàszarkâsza 'Wassergasse' U. Régen vízjárta Fr volt. 29. [Fe: Schlagstheile]. 30. Bika-rét: n. Vikaviza 'Bullenwiese' [K16: őrző völgy] Vö, S, r. 31. [K10: Herender Wiesen; r] 32. [K10: Herender Grabentheiler ; sz] 33. n. Herendarfeld 'Herenderfeld' : n. Herendartäl 'Herendertal' [K9, 10: Herender Feld K12: Herrenderfeld MoFnT2: Herendi-föld] S, sz. Kisherend falu határa mentén. 34. n.