Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Az adatközlők nem ismerték: 22. K9: Halipuszta (!) — 27. K4: Áts Joseph malma — 40. K9: Halihegy (!) — 65. NB: Sarsas — 75. T: Egyenes alja — 81. K9: Szóidat (!) — 87 . T: Pesfő alja — 89. T: Somosi dülő felső — 149. T: Csatornák között — 160. T: Evei csapás — 174. T: Evei gyöplegelő. Nem tudtuk lokalizálni: T: Árendás rét NB: Bene malom T: Kisházas dülő. — Ismerik a nevet, de a helyét nem tudják: Fonai-malom, Kurkó-malom. Az írásbeli nevek forrásai: K4 = 1833: BLUrad. 291. — K7 = 1855: BmT 84. — K8/a = 1850 k.: BiÜ 196. K8/b = 1852: BiÜ 197. — K8/c = 1863: BiÜ 198. — K8/d = 1863: BiÜ 199. — K8/e = 1888: BiÜ 200. — K8/f = BiÜ 201. — K9 = 1855: BmK 82. — KIO = 1857: BiK 61. — K12 = 1868: Kat. térkép — K16 = KT 5460. — T — 1863-as telekkönyv (Bm. L.) — P: 1865 — NB: 1894—1904 (2379) — MoFnTl : 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők (az 1964-es gyűjtéskor): Illés József 72, Illés Józsefné 70, Illés Sándor 49 é. Az 1978. évi ellenőrzéskor: Fóris István 72, Máté János 49, Mézner Konrád 63, Sáska István 65 é. 1 1. ALSÓMOCSOLÁD Mocsolád: Mocsilág, -on, -ru, -ra, -i [BC1: Bocholyagh BC3, 4: Mocsilak SchQl, 4: Motsolád SchQ2—9, K6—9, K12, P: Mocsolád Hnt. 1907: Alsómocsolád Hnt. 1973, Bt, MoFnT2: Alsómocsolád] — T: 1293 ha/2247 kh — L: 606. A török hódoltság alatt Mocsolád népessége kicserélődött. A 17. század végén rácok lakták. A Rákóczi-szabadságharc alatt elnéptelenedett. 1728 körül magyarokkal népesítették be; a 18. század végén német anyanyelvűek kezdtek betelepedni. A múlt század közepén a lakók 1/3 része német. Az 1. világháború után a német anyanyelvűek arányszáma csökkent. A múlt században néhány szlovák (tót), horvát és egyéb anyanyelvű is élt itt. 1930-ban 746 magyar és 68 német anyanyelvű lakta. 1970-ben 570 lakos magyarnak, 43 német nemzetiségűnek vallotta magát. — P. sz. „Mocsolád, slavul mocsilo (áztató). A régiek mondása szerint valamikor rácz falu volt". Alsómocsolád [1294: Mocholay: Csánki 3: 442]. A R. Mocholay újabb Mocsolád hn. a m. N. mocsolya 'mocsár, pocsolya; len- vagy kenderáztató' fn.-ből alakult Az Alsó- [1907: Hnt. 27] előtag Felsömocsolád előtagjával van korrelációban (FNESZ. 50.) 1. Aisó-Sarok: Sarok, -ba: Ösó-sarok: Bikali utca: Palesztina, '-ba [Kossuth Lajos u] U. Alsó, mert mélyebben fekvő hely. Gúnyneve: Palesztina. 2. Sirház. Halottasház: Ravatalozó É. Rendeltetéséről. 3. Szeli-kert: Pandur-kert Ds, k akácos. Tulajdonosai nevéről. Mivel mellette van a temető, a Szeli-kert név 'temető' jelentésben is használatos efféle mondatokban: "Majd kivisztök engöm is a Szeli-kertbe". 4. Temető [T1824, K12: Temető] Te. 5. Zsidó-temető Te volt. 6. Vargyu-köröszt Ke. A helyi egyháztörténeti feljegyzés szerint 1899 őszén állíttatta Varjú János. 7. Pila ut: Temető köz [Rákóczi u] U, a temető felé. 8. Csigás-kut Kút. Csigával húzták belőle a vizet. 9. Kultur: Kultúrház [Művelődési Ház] É. Rendeltetéséről. Korábban elemi iskola működött benne. 10. Iskola [Általános Iskola] É. Rendeltetéséről. Falán emléktábla hirdeti, hogy ebben a házban élt és dolgozott Kulcsár József, a falu híres költő-tanítója (Baranyai Művelődés, 1963. ápr.). 11. Nagykocsma: Mészárszék É volt. Tulajdonosa nevéről. 12. Nagy utca: Vizkóduló utca: Lóhugy utca [korábban: Szent András u, ma: Rákóczi u] U. Ez a falu legnagyobb, legszélesebb utcája. Régen esőzések idején az utcára kifolyt a trágyáié. Az utca kútjai nyáron elapadtak, és az állattartó gazdáknak gondot jelentett a vízhiány. Az utca elején áll a Szent Andrásról elnevezett templom. 13. Nagy-gödör : Gödör, -be Gs, Fr. 14. Kódus utca: Kúdis