Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

1 8 5 TENGERI Tengöri: Tengörin, -be, -bü, -be, -i [BC1: Thengerin BC2: Tengurin BC1, 4—8, SchQl—9 : Tengerin K8, 10, 12, T, P, NB : Tengerin Hnt, Bt, MoFnT2 : Tengeri] — T: 442 ha/769 kh — L: 158. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott falu volt; népessége azóta is magyar. Csak a 2. világháború után költözött ide néhány nem magyar család. 1930ban 190 magyar anyanyelvű élt itt; 1970-ben 135 magyar és 25 német lakta. — P. sz. „Mindig magj'arok lakták". — Fcs.: A baksaiak szerint „Tengörinben hupákok laknak". Tengeri [1428: Tengeren: Csánki 2:530.]. A m. R. Tengeren ~ mai N. Tengerin névváltozat puszta szn.-ből keletkezhetett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn. a m. Tenger [1297: HazOkl. 157.] szn.-nek lehet -n képzős származéka. Más feltevés szerint a tenger fn.-ből alakult m. Tenger szn.-hez birtoklást kifejező szláv -in képző járult, a Tengeren ~ Tengerin hn. jelentése tehát 'egy Tenger nevű személy tulajdona, Tengeré' lehetett. A mai Tengeri névalakot hatósági úton állapították meg 1903-ban. (FNESZ. 638.). 1. Temető [K8/b: Temető; Te K12: Temetéshely; Te] Te. 2. Fő utca [K10: Haupt Gasse; U Hiv. Kossuth Lajos u] U. 3 Harangláb [K10: Harangláb; berajzolva] Kis harangtorony. 1860 körül épült. 4. Köröszt: Tardi-köröszt Ke. A hirtelen gazdagodó Tardi család állíttatta. 5. Kuláktanya S, sz. Az 1950-es években ún. kulákbirtok volt. 6. Fölső-vágás: Vágás, -ba: Csonka, '-ba [K8/a: Felső vágás; 1 K8/b: Felsővágás; sz K9: Felsővágás; 1] S, Men, sz. Korábban e volt. Kis határhalom (kb. 1,8 m magas földhányás) is volt a közelében. 7. [K9: Szondár; sz] 8. Baksai ut [K8/a: ~; út K10: Weg nach Baksa; út] Űt. Baksa falu felé. 9. Határ, -ba [K8/a, K9: Határ; sz K9: Határradülő; sz K10: Határdüllő] S, sz. 10. Högy-fődek: Hegy-fődek: Szürüs-kert] Ds, Men, sz. Szérűk voltak az aljában. 11. Hogy, -re: Rádfai-domb D, sz. Rádfapuszta szomszédságában. 12. Berökre-düllő [K8/a, K9: Berekre dülő; sz P: Bereg düllő] Os, sz. Berek van az aljában. 13. Radics-rét [K8 a: ~; r K9: Radits; r] Vö, S, r. 14. Malom-árok [MoFnT2 : Baksai-árok; Vf] Vf. Malmokat hajtott. 15. Pécsi ut: Vajszlai ut [K8/a: Ut Vajszloból Pécsre; út] Űt. 16. Csapás [K8/a: Csapás a legelőre] Csa. 17. Högyi lénia Űt a Hegy felé. 18. Fölső-rét VÖ, S, r. Ma egy része halastó. 19. [K10: Weg nach Baksa; út] Út. 20. Puszta, '-ra [K12: ~] S, sz, r. Régen uradalmi birtok volt. 21. Cserösnyefás [K8/a: Cseresnye fás; sz K9, 12, T: Cseresznyefás] S, sz. 22. [KIO: Feldweg; út] 23. Hathód: Hathódak: Hathódas [K9: Hat hold T, K10, 12: Hatholdak] S, sz. Egy-egy gazdának itt 6 hold földje volt. 24. Kerdvég [K8/b: K12: Kertvég; sz T: Kert vég] S, sz. Ide értek ki a beltelek kertjei. 25. [K8/a: falu fölött; r] 26. Hogy ajja Ds, sz és út. A szőlőhegy alsó, D-i része. 27. Pálmajor [MoFnT2: ~] S, sz, 1. 1947-ig major volt. 28. Dögkut Ds, sz. Régen itt dögtemető volt. 29. [K10: Zondár] 30. Békás-tó [K8/a: Békásto; sz K8/b, K12: Békastó; sz K9, 10: Bércóstó; sz P: békás tó] S, sz. Egykor vízjárta hely volt. 31. Irtás, -ba [K8/a, K8/b, K9, 10, 12, P: ~ ; sz T : Régi irtás] S, sz. Régen e volt. 32. Fölső-Pója [K8/a : Felsőpólya; sz T : felső Pólya] S, Men, sz. 33. Fölső-erdő [K9, 10: Felső erdő; e] S, Men, sz. Korábban e. 34. Erdő-dülő S, sz. Korábban e. 35. Dögtemető S, sz. Ide temették régen az elhullott állatokat. 36. Csapási-dülő S, sz. 37. Csapás Csa és út a legelő felé. 38. Malom-árok [K10: Canal] Vf. Malmot hajtott. 39. Vágás [K8/b: ~ sz] S, sz. Régen itt is e volt. 40. AZsó-erdö [K9, 10: ~ ; e] S, Men, sz. Egykor e. 41. Iharfás