Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

184. ÁTA Áta, -On, -ról, -ra, -i: szh. Áta, u Áti, iz Áte, u Átu, Átyanin, Átyánka [BC2, 3: Hata BC6—8: Ata, Áta Kl: Ata, Atta K3: Atta K6: Háta Puszta SchQl: Ata SchQ2, 9, Hnt, Bt, MoFnT2: Áta] — T: 807 ha/1582 kh — L: 382. A török hódoltság után puszta. 1691-ben Boszniából jött rácok (szerbek) települtek itt le; a Rákóczi-szabadságharc idején pusztává lett. 1748-ra katolikus délszlávokkal (horvátokkal) népesült be; 1880 körül németek érkeztek Tolna megyéből. 1835 óta 2—3 magyar család is lakja. A múlt század végére a lakosság 2/5 része német. 1930-ban 40 magyar, 145 német, 173 horvát anyanyelvű, 1970-ben 193 magyar, 71 német és 122 horvát lakja. — A. sz. a község neve a törökök kiűzése után sokáig a Háta nevet viselte. Az 1840-es években a H- lekopásával Áta néven találjuk. Török név, atyát jelent. A K6 szerint: „Németi határában régen szállott puszta Háta Pusztának neveztetett". — Fcs.: — A falu magyar és német lakossága a szerbhorvát neveket ismeri és a horvátokhoz hasonlóan ejti. Áta [1181: Atta: PRT. 8:277; 1200: Ata: ÁŰO. 11:74] a m. R. At(t)a szn.-ből keletkezhetett. Az alapjául szolgáló szn. a m. atya fn.-vel tartozhatik össze. De előzménye lehetett a sz.-ként használatos ótörök ata 'atya' is. (FNESZ. 66.). 1. Kosut utca: szh. Vugunjá [Kossuth Lajos u] U, Fr. Régen a szh. név a falu egészére vonatkozott. A szh. név feltehetően kapcsolatban van a szh. vuga 'Oriolus oriolus' = sárgarigó madárnévvel, amely a mocsaras, lápos vidék fáin fészkelt. A hely lecsapolása után ez a madárfaj ezt a vidéket elhagyta. 2. Kertek: szh. Bástye 'Baste' Ds, k. 3. Köz: szh. Szuplostyë Köz. A szh. név kapcsolatba hozható a szh. plostina 'vizenyős terület' köznévvel. Itt mentek le vízért a forrásra; később gyalog vagy kocsival a vasútállomásra. 4. Harangláb: szh. Zvonik É. 5. Vegyesbolt: Italbolt: szh. Dutyán 'Prodavaonica mjesovitom robom': szh. Bircuz 'Krcma' É. 6. Tejcsarnok : szh. Csomók 'Mljekara' É. 7. Iskola: szh. Skulá 'Skola' É. Iskola volt, körzetesítés után megszűnt. 8. Polica: szh. Poljicë [K8: Pólicza; 1 K12: Poljice] 1. A poljíce a szh. polje ősszláv -ice kicsinyítőképzővel képzett alakja. 9. Iskolakert: szh. Skulszká bástya: Cárszká bástya; k. Kihasított terület a Policából. Itt facsemetét betelepítettek a község területén kiöregedett fák helyére. 10. Grábinya: szh. Grábiná: szh. Svápszki kráj [K2: Grabina; 1 K8: Grabina; 1 K12: Grabina P: Grabina; 1 Petőfi Sándor u] U, Fr. A Grabina kapcsolatba hozható a szh. grab 'gyertyánfa' vagy a szh. graba 'árok' köznévvel. Az utóbbi valószínűségére utal az a tény, hogy a szomszédos Szőkéden és a közeli Birjánban is mélyen fekvő falurész neve grabina. 11. Dózsa utca: szh. Kod krízsá 'Kod kriza' [Dózsa György u] U, Fr. Valamikor kültelek volt. A szh. név ('A keresztnél') az ott áló kereszttől ered. A terület 1942-ben épült be. Az utca nyugati részének neve Pod Grábiná 'Grabina alatt' keleti részének Sirokä 'széles'. 12. Poljëvina, '-ba: szh. Pâljëvinà S, sz. A szh. név 'Égetett föld' jelentésű. Korábban erdő volt itt. 13. Banya völgye: szh. Bábiná gujicá 'Babina guzica' D, sz. A terület fekvése banya fenekére emlékeztet, feltehetően innen a szh. név. Akácerdő van a közelben, amely híres forrásáról. — Nh.: Azt mondták az öregek, ki a forrás vizéből iszik, meggyógyul. 14. Szökédi ut: szh. Szukidszki pút Űt. Szőkéd felé vezet. 15. Vugonya: szh. Krcsáviná 'Krcvina' Irtás. [K12: Vugunja] S, sz. Erdő volt, kiirtották. 16. Pécsi ut: szh. Szëlszki pút 'Seoski put' Űt. Eperfás állami út, Pécs felé vezet. 17. Vugonya-domb : szh. Vugunyá brijëg [K2: Vugonya; 1 K8/a: Vuginja; 1 K8/b: Vugonya; 1 P: Vágonya; 1] D, 1. 18. Falu sarka: szh. Szëlszki tyosâk 'Seoski cosak' [K2: Kod Grobja; sz K12: Kod grobl-