Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

pusztává lett, Nagytéseny pedig folyamatosan lakott helység volt. A falu lakossága azóta is magyar. Az időnként idetelepült egy-egy nem magyar anyanyelvű család a falu etnikumát nem változtatta meg. 1930-ban 529 magyar és 3 egyéb anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 517 magyar és 5 német anyanyelvű élt itt. — A község határa már a kő- és bronzkorban is lakott volt. Ezt bizonyítják a földből előkerült leletek. A település a nevét egykori földesurától kapta. A török hódoltság idején elnéptelenedett, és új lakói újabb helyet kerestek a letelepülésre. Ahol először települt, az most puszta a Nagy-erdőben. Későbbi település helye a mai Kis-Téseny nevű dűlő, a mai falutól ÉNy-ra, hol téglákat még ma is felszínre hoz az eke. — P. sz. „A község semmiféle más elnevezéssel nem bir. A községnek más elnevezése soha nem volt, s igen régi s eredetéről senki nem emlékezik. Hogy honnan népesíttetett, azt senki nem tudja, csak megjegyzendő, hogy a községet magyarok lakják". — Fcs.: A tésenyieket csömözöknek nevezik. Régen csömöznek mondták a poloskát. A falu valamikor tele volt szalmás házakkal. A falu végén leégett egy ház. A melegtől előjöttek a poloskák. Az emberek ezt kiabálták: „Megint a csömözök!" Az ózdiakat verebeknek, a velényieket kukusoknak, a kisasszonyfaiakat fostosbugybókáknak csúfolják. A tésenyi csömözóTc-ről szóló Fcs-ra lásd még Berze Nagy 2: 577. Téseny [1330: Tesen: Györffy 1:395]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn. szláv eredetű; vö. cseh. R. Tesen szn. (FNESZ. 639.) 1. Bertók-körÖsztje Ke. 1905-ben állíttatta Bertók József és Anna. 2. Füszök: Főszög, -be [Fölszög] Fr. A falu északi fele. Ide tartozik: 1—10. 3. Pásztorház É. Ma már nincs pásztor a faluban. 4. Bikaistálló É. 5. Fő ut [Rákóczi u] U. 6. Temetői-köröszt Ke. Község állíttatta 1905-ben. 7. Horhas, -ba: Temető utja Űt. A temetőbe vezet. Szurdokút, amit már nem használnak; mert mellette, a parton közlekednek. A szurdokban régi pincék nyomai láthatók. 8. Temető, -be: Kendörösi-temető Te. A régi rész elgazosodott, egy részét már szántották is. A falu-közeli részébe most újból temetnek. A régi részben áll a halottasház. 9. Kendörös-szőllők Ds, sző, mlen. Egykor számos gazdának volt itt szölleje. Ma már csak egyet gondoznak. 10. Vegyesbót É. Bolt. 11. Köröszt: Község körösztje Ke. A harangláb előtt áll. 12. Harangláb: Hősök emléktáblája É. Kőből, téglából épült. Az emléktáblán 19 hősi halott neve az 1. vüágháborúból. 13. Posta É. 14. Öszöíc, -be: Üszög, -be Fr. Ide tartozik: 11—20. 15. Iskola [Általános Iskola] É. Ma már autóbusszal Baksára, a körzeti iskolába jár az alsótagozat is. Az épület most tanítói lakás, és egyes ünnepeken kápolnául szolgál. 1929-ben épült. 16. Országzászló: Szobor Szo. Csak az alapja van meg. 17. Kovácsműhel É. 18. Ószögi-köröszt Ke. 19. Kuglipája. 20. Vendéglő: Italbolt: Presszó: Eszpresszó É. A volt Grünhut Ármin féle kocsma helyén létesült. 21. Baksai ut Űt, kövesút. 1908-ban épült, azelőtt földút volt. Baksára vezet. 22. Gangos-ház: Tornácos-ház É. Gazdatiszti lak volt. 23. Kis-házak S, sz, k. 24. Mándi-park: Tüskesi-park Park. A Tüskes-dülő belső szögletében kis park volt a kastély előtt. Ma hatalmas hársfák, fenyők állnak itt. 25. CseZédZafcósorC É. Ma az Állami Gazdaság alkalmazottai laknak a hét épületben, mintegy 100 személy. 26. Kastéj: Mándikastéj É. Az uradalmi birtok államosítása után egy ideig tanácsház volt, majd tanácsi kirendeltség működött itt. 1945 előtt Mándy Sándor uradalmi kastélya volt. 27. Major, -ba: Puszta, '-ra: Állami Gazdaság majorja Maj. Eredetüeg gr. Batthyányé volt, majd az uradalom konfiskálása után Mándy (Mandel) Pál vette meg. 1945 előtt Mándy Sándor birtoka volt. Ma a Szentlőrinci Állami Gazdaság majorja. 28. Istállók É. Borjú és szarvasmarha istállók. 29. Csatorna Vf, Cs. Az alsó lakóépület mellett vezet el. Igen bűzös Vf. 30. Üzemi tér Tér. 31. Hidroglóbusz É. Vízzel látja el a gazdaságot. 32. Szürü, -be: Uradalmi-szürüskert. A Mándy uradalom cséplőhelye volt. 33. Faiskola. Megszűnt. A 19. sz. végén létesítették. • '•' • " -