Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

82. PATAPOKLOSI Pata, '-n, '-ru, '-ra, -i; '-i: Poklost, -ba, -bu, -ba, poklosi [SCI—4, 6, 8—9: Pata SC5: Pattá Akv. 1736—1740: Pattá SCI, 4, 6, 8—9: Poklosi SC2—3, 5: Poklosy Akv. 1735—1764: Poklosy, Poklosi, Poklos Hnt, Bt, MoFnT2: Patapoklosi] — T: 1264 ha/2176 kh — L: 516. Pata a 17. század végétől ismét folyamatosan lakott helység. Lakói magyarok. Ha­sonlóan Poklosi a 17. század végétől ismét lakott helység. A lakók itt is mindig magyarok. Nem magyar anyanyelvű csak elvétve akadt mindkét helységben. — 1930­ban Patán 308 magyar, 3 német, 10 egyéb anyanyelvű, Poklosiban 355 magyar, 1 hor­vát anyanyelvű élt. 1970-ben az egyesült Patapoklosinak 529 magyar lakója volt. Patapoklosi [1283: Pathaa: ÁUo. 12: 382, 1431: Poklosy: Csánki 2: 637] — 1950-ben Pata és Poklosi községeket egyesítették. A Pata hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1202—3: Pota szn. (Sztp. KritJ. II 66), 1214/1550: Pata szn. (VárReg. 327.). Az alapjául szolgáló szn. talán összefügg a csag. bota 'újszülött teve, tevecsikó' szóval. A Poklosi hn. valószínűleg ragadós, szurkos feketeföldre vonatkozik. Esetleg arra is gondolni lehet, hogy egykor ez a falu volt a poklos (= 'bélpoklos') betegek egyik elkülönítő helye. (FNESZ. 254, 503.) 1. Poklosi, -ba [K12, 14, P, Bt, MoFnT2 : ~] Fr. P. sz. „E község is mint Pata 1715 táján részint Somogy megyéből, részint Gömör megyéből népesíttetett be". 2. Szödrös ut Űt. Az Adorjánpusztára vezető széles és eperfákkal szegélyezett földútnak a falurész belterületére eső és Ny felöl beépített része. 3. Főszög Fr. Poklosinak a Tanároktól (9) É-ra fekvő nagyobbik része. 4. Pásztorház: Főső­pásztorház É. Az egykor önálló falu csordása lakott benne. 5. Kultúrház Ê. 6. Kosut utca [Kossuth Lajos u] U. Újabb elnevezése a régi falunak. 7. Harang­láb É. 8. Szobor, -hó: Hősök szobra Szo. A falu 1. vüágháborúban elesett kato­nái emlékére. 9. Tanárok, -ba [P: ~] U, Kö. P. sz. „Egy szép dombos belsőség és rétség". 10. Szödrös ut: Merönyei ut Űt. A Merenyébe vezető, eperfákkal sze­gélyezett széles földútnak a belterületre eső szakasza. 11. Aszög Fr. Poklosinak a Tanároktól (9) D-re eső kisebbik része. 12. Pásztorház: Asó-pásztorház É. Az egykor önálló falu mindenkori kanásza lakott benne. 13. Pata, '-ra [K12, 14, P, Bt, MoFnT2: ~] Fr. Az 1950-ben egyesített falu másik része. — P. sz. „E község 1715-ben említetik. Gömör megyéből telepíttetett be felső Kubinyi Kubinyi csa­lád által, Kik e' név alatt Hosszufalusi uradalmat már 4 század óta bírták. Ne­vét hagyomány szerint onnét vette, hogy Patán volt és van nagy temetkezési helyük Szigetvár ostrománál elesett hősöknek, és ezen szó „Pata" egyszersmind temetkezési helységet is jelent". 14. Kisperjés Fr. Az egykor önálló Pata É-i része, amelyet az 1. világháború után építettek be jobbára zsellér családok. Egy borbéiy, aki maga is itt lakott, adta tréfából e falurésznek ezt a nevet. 15. Téesz-udvar: Géptelep: Műhely, -be A tsz gépparkjának a tárolóhelye és mű­helyek. 16. Bót, -ba: Kocsma, '-ba É. Mindkettő ugyanabban a házban. 17. Kul­túrház: Fodor-ház É. A 2. név volt tulajdonosáról, a Fodor földbirtokos család­ról. 18. Árpád utca [~] U. Kisperjésen (14). 19. Petőfi utca [~] U Kisperjésen (14). 20. Fő utca [Rákóczi u] U. Tulajdonképpen a régi falu. 21. Templom, -ba A református felekezetűeké. 22. Parókia, '-ra É. 23. Iskola, '-ba É. 24. Község­ház: Tanács, -ra É. 25. Téesz-iroda É. 26. Sió, -hó Vízrekesztő és duzzasztó a Széchenyi-árok (27) és a Berencsi-ma­lom-árok (36) elágazásánál. 27. Szécsönyi-árok [MoFnT2: Somogyhatvani-víz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom