Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A MAGYAR HONFOGLALÁS KORA BARANYÁBAN Kiss Attila - A honfoglalás kora Baranyában

Nem tudjuk hogyan zajlott le valójában a vesztes magyaroknak az a győzelmes honfoglalása, amelynek eredményéről olyan költői formában énekelt a Képes Krónikában megőrzött énekében a névtelen regős: „Árpád ekkor állván / hadai közt / Árjába Dunának / mérité kürtjét / Minden magyarok szine előtt / Felfohászkodék / Felső Ég atyához / Adnája nékiek / azt a földet / Urunk Isten / Örökkön örökké." (Képes Géza fordítása) Az írott történeti források hiányában éppen a honfoglalás menetéről tudjuk a legkevesebbet a magyar nép történetéből! Nem tudjuk, hogy a honfoglalás körüli évtizedekben a magyar nemzetségek és csatlakozott népeik Kárpát-medence mely területeit szállták meg, hol éltek a magyarok és mely területeken éltek az itt talált őslakók, hol voltak azok az üresen hagyott területek, területsavuk - gyepük - melyek a nomád államok mintáira az ország védelmét voltak hivatva szolgálni. Nem tudjuk, hogy a honfoglalók a törzsek rendszerének megfelelően telepedtek-e meg, vagy amennyiben ezek a törzsek a honfoglalás idején felbomlottak, akkor milyen rendszer szerint szállták meg az országot. Történeti következtetések szerint az országot az egyes nemzetségeknek megfelelően szállták meg a magyarok, de nem tudjuk, hogy ki, vagy milyen tényező határozta meg: mely nemzetség hova telepedjen, s mekkora területet birtokoljon. A sok bizonytalanság után csak annyi látszik bizonyosnak, — amennyire a jelenlegi régészeti adatok biztosnak és véglegeseknek tekinthetők - hogy Baranya megye területén a honfoglaló magyarok első két - három nemzedéke még nem telepedett meg! Ez a tény - a korai megszállás, megtelepedés hiánya - azonban nemcsak Baranya megye területére, hanem Kárpát-medence több más területére is jellemző. - A honfoglalók - a besenyő támadás, a bolgároktól is elszenvedett vereség, s a menekülés miatt - megcsappant lélekszámmal érkeztek meg az új hazába, s nem tudták rögtön azt a hatalmas területet benépesíteni, melyet a magyar nyelvterület legnagyobb kiterjedése idején, pl. Mátyás király korában a magyarok laktak. Az ideérkezéskor politikailag győztes, de Kárpát-medence területéhez viszonyítva aránylag kis lélekszámú népnek sok időbe telett, míg a Mátyás király korabeli legnagyobb etnikai határokat kialakította. Az államalapítás hóra A régészeti adatok szerint Baranya megye területén a X. század közepe után jelentek meg a magyar közösségek temetői, s jelenlegi ismereteink szerint az egész történeti Baranya megye területén a dunaszekcsői leletek és a mohácsi téglagyár területén feltárt sírok leletei jelentik azt a leletanyagot, amelyben még a magyar honfoglalás tárgyformái is megfigyelhetők. Ez nem lehet csak a véletlen játéka, ugyanis mindkét lelőhely a katonailag is olyan nagyon fontos Duna menti, egykori rómaikori hadiút mellett fekszik. A két temető egykori népességét talán őrfeladatokkal tele-