Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)
A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A MAGYAR HONFOGLALÁS KORA BARANYÁBAN Kiss Attila - A népvándorlás kora Baranyában
vasútépítéskor talált későavarkori leletek a szekszárdi múzeumba kerültek, s valószínűleg a háború alatt pusztultak el. - CSALLÁNY 1956 Nr. 848. 54. Szebény 1. temető. 1935-ben Dombay János, Fettich Nándor és László Gyula tárt fel egy 341 sírós temetőrészietet. MNM 2./1936. 1-92., 26/1935. 1-571. - CS ALBANY 1956 Nr. 853., GARAM 1975 52-106. 55. Szebény II. temető. 1935-ben a temető területén Dombay János tárt fel 9 kora-avarkori sírt. JPM 10. 1935. - GARAM 1975 106-108. 56. Szebény III. temető. A temető területén földmunkával sírokat bolygattak meg. A területen Kiss Attila végzett negatív eredménnyel hitelesítő ásatást. JPM 62. 180. 1-4. GARAM 1975 108. 57. Szellő-Vöő malom. A temető területén 1940-ben Dombay János tárt fel egy 72 sírós temetőrészietet. JPM 1940. 10. 1-41., 1940. 12. 123., 1941. 21. 1-4. - CSALLÁNY 1956 Nr. 888., KISS 1977. 138-144. 58. Szigetvár. A leletek 1906-ban Juhász László gyűjteményéből jutottak a pécsi múzeum gyűjteményébe. JPM 903. - CSALLÁNY 1956. Nr. 941., KISS 1977 145. 59. Szűr. Az útépítésnél 1961-ben Dombay János végzett leletmentést és 5 sírt tárt fel. JPM 62. 318. 1. KISS 1977 145. 60. Terehegy-Máriai dögkút. A lelőhelyen 1962-ben Kiss Attila végzett hitelesítő ásatást 10 sír feltárásával. JPM 62. 181. 1-57. - KISS 1977 146-150. 61. Villány-Pezsgőgyár. A leletek 1941-ben Steininger Frigyes villányi lakos ajándékaként kerültek a pécsi múzeum gyűjteményébe. JPM 71317132, 7134. - CSALLÁNY 1956 Nr. 1057., KISS 1977 150. 62. Hird. 1964-1967 között Kováts Valéria leletmentő ásatása 705 sírt és 24 lósírt tárt fel. JPM N. 67.1. 1399., 69.8.1-994. - KOVATS V., Arch. Ért. 92.1965.238., Arch. Ért. 94.1967.226., Arch. Ért. 95.1968.133. IRODALOM A Kárpát-medencei régészeti irodalom — közötte a népvándorláskorra vonatkozó anyag —• bibliográfiáját BANNER J.—JAKABFFY I. (A közép- Dunamedence régészeti bibliográfiája a legrégibb időktől a XI. századig. Budapest 1954, 1961, 1968) háromkötetes munkája tartalmazza. Az avarkorra vonatkozó irodalmat CSALLÁNY D. gyűjteményes avarkori kötete foglalta össze. Az 1956 óta megjelent magyar régészeti irodalom bibliográfiáját az Archeológiai Értesítő követi évről-évre. A magyar népvándorláskori régészet 1945—1969 közötti 25 esztendős kutatásainak kritikai összefoglalását Bóna I. (Ein Vierteljahrhundert der Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn (1945—1969) Acta Arch. Hung. 23. 1971. 265—336.) készítette el. Ennek megfelelően csak azokat a bibliográfiai adatokat adjuk meg, melyekben kifejezetten baranyai lelőhelyű népvándorláskori leletek kerültek közlésre, ill. az újabb irodalom a már közölt leleteket újrakeltezte, vagy történetileg újraértékelte. ALFÖLDI, A. 1932 —' Leletek a hun korszakból és ethnikai szétválasztásuk. — Funde aus der Hunnenzeit und ihre ethnische Sonderung. Archaeologia Hungarica 9. Budapest. ANNIBALDI, G,—WERNER, J. 1963 — Ostgotische Grabfunde aus Acquasanta. Germania 41: 356—373.