Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A MAGYAR HONFOGLALÁS KORA BARANYÁBAN Kiss Attila - A népvándorlás kora Baranyában

Sárga, kiöntőcsöves bögre a szebényi temető 194. sírjából mében az avarok, a számukra előnytelen kéziharcból vesztesen kerültek ki. Az avarok ekkor megkezdték a rugalmas elszakadást az ellenségtől és úgy vonultak vissza a frankok elől, hogy meg se ütköztek velük, csak a területet pusztították el. Kitértek ugyan a katonai összecsapás elől, de az élelemhiány, takarmányhiány és a késő őszi időjárás megtette a magáét és a frank sereg ellenállás nélkül eljutott a Rába torkolatvidékéig. Közben azonban egy nagy járvány következtében, lovai elhullásával a frank sereg gyalogos sereggé alakult át, s így Nagy Károlynak nem maradt más lehetősége, minthogy az elérhetetlen ellenség üldözése helyett a tél beállta előtt elhagyja a pusztává vált területet. A katonailag eredménytelen avar-frank háború - mint a kora-avarkorszakban a Konstantinápoly elleni sikertelen ostrom - elsősorban politikai hatásában vált mindkét fél számára fontossá. A lényegében sikertelen háború hatására a frank államot külső és belső ellenfelei szorongatni kezdték. Az avar