Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A MAGYAR HONFOGLALÁS KORA BARANYÁBAN Kiss Attila - A népvándorlás kora Baranyában

Szent György legyőzi a sárkányt. VI. századi bizánci korongos fibula a nagyharsányi temető 60. női sírjából történt megszűnése és a történeti forrásokból ismert események (elvándorlások) között milyen összefüggés van. Majdnem valamennyi VI-VII. századi temető esetében, rövid értékeléseik alkalmával utaltunk a régészeti emlékanyag feltételezhető avar, szláv, germán - etnikai és bizánci kereskedelmi kapcsolataira. Ez a nomád „szinkretizmus" önmagában is érdekes jelenség, de ha figyelembe vesszük a nomád államok szerkezetét, ahol az állam területi központjában az uralkodó nemzetségek helyezkednek el, élükön az uralkodóval, míg a vazallus népek mint élő fal veszik őket körül a peremterületeken, akkor a baranyai kora-avarkori temetők kevert régészeti emlékanyaga e szempontból igen jelentős. Az avar állam központja a kora-avarkori leletek sűrűsödése szerint az egykori gepida, ill. korábban szarmata szállásterületen, a Csörsz-árok által határolt területen belül, a Tisza mentén feküdt. Baranya ehhez a köz-