Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

római sír, bennük 2 csontváz. A lele­tek elkallódtak. PBMÉ 1930. 96. 151. Somberek - Dombay telepü­lésnyomokat említ. Dombay ].: 307. TIR 105. 152. Somberek - Szekcsői hegy ­1972-ben Kiss A. hitelesítő terepbe­járása során római villaépület (?) nyomait figyelte meg. A területről fehér márvány Venus fej (JPM ltsz.: R. 73.6.1), kora- és későrómai edény­töredékek (JPM ltsz.: R. 73.6.2.-10). Kiss A.: RF 1/26 (1973), 46. 153. Szágy - Almás dülő (Buko­vich János szántóföldje). 1930-as években, a falutól DNy-ra, kb. 1,5 km-re későrómai csontvázas téglasír. MNM Adattár, 400. Sz. VII. 154. Szalatnak - Vértanúk u. 25. - Római téglasír. MNM Adattár, 83. IV. 1970. 155. Szebény - Bozsér malom ­A malom környékén 7 római sír, Pro­bus, Diocletianus, Constantinus ér­mekkel (JPM ltsz.: 8/1934). - A ma­lommal szemben Dombay J. 3 ham­vasztásos sírt tárt fel (JPM ltsz.: 9/ 1938, érmek: 10/1942). - A község földjén Aurelianus bronzérem (JPM ltsz.: 20/1937). Dombay ].: 307. TIR 108. 156. Szebény - Sajtos - A község határához tartozó Hosszúdűlő határ­részen és a Horpács dűlőben érmek (Aurelianustól - Valensig, JPM ltsz.: 3463 - 3480) és sok egyéb lelet (JPM ltsz.: 3454 - 3483). - Uo. Római villa. Thomas E.: 297. 157. Szederkény - Mühltheile dülő - 1963-ban a Szederkény-bólyi műút és a Monyoród patak találkozásától D felé, a patak jobb part : án nagy földmunkák során római telep nyo­mai voltak megfigyelhetők. MNM Adattár, 224. XXII. 1974. 158. Szellő - A község határában I. Valentinianus AE/3 (JPM ltsz.: 4/ 1937); gerelyvég és köpűs lándzsa­vég vasból (JPM ltsz.: 14/1937). Dombay római telepnyomokat említ. MNM Adattár, 83. IV. 1965. 159. Személy - 1950-1951-ben 129 db-ból álló ezüst éremkincslelet (MNM ltsz.: 127/1950). A lelet Ves­pasianustól Antoninus Pius császár érméig tartó sorozat. Legkésőbbi ve­ret: Ant. Pius i. sz. 158-ban vert ér­me. Kerényi A.: NK 1951-1952, 4. skk. TIR 108. 160. 1973-ban a községből még to­vábbi 6 db GB került ajándékozás útján a pécsi múzeumba (JPM ltsz.: É 74.47. 1-6). Koruk u. az. 161. Személy - 5. sz. ház (Stazics Márk kertje) 1960-ban két sarkán oroszlánokkal díszített sírkő töredéke (JPM ltsz.: 0). Kiss A.: RF 1/17 (1964), 41. 162. Szentlászló - Szentegyed pusz­ta - 1951-ben Barkóczi L. 5 későró­mai sírt tárt fel (JPM ltsz.: 51.1.1. ­51.3.13). Dombay ].: 229. skk. ­Dombay ugyaninnen római telep nyo­mait említi. Dombay ].: 303. sk. 163. Szentlőrinc - 1874-ben Vale­rianus, Probus, I. Constantinus, I és II. Constantius, I. Valentinianus bronzérmei (MNM ltsz.: MNMÉ 155/ 1874/1-3). Összesen 6 db. Gazdag római sír I. Constantinus éremmel. Juhász L.: Arch. Ért. XV. (1896) 159. - Későrómai sírlelet került a pécsi múzeumba (JPM ltsz.: 832.1-4. /1939). 164. Szentlőrinc - Téglagyár ­1953-ban „A gyárudvar K-i szélénél, középtájon, putrilakás tüzelőhely" megjelöléssel „vas pajzsdudor" ke­rült elő (JPM ltsz.: 5.186.1.). 1959­ben Papp L. ugyaninnen szintén ,,pajzsdudor"-t hozott be. A két adat valószínűleg fedi egymást, ugyanis

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom