Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

tartó a IV. sz. legvégén tért vissza, nyugállományba vonulása után, itteni birtokára, és feltételezhető, hogy a limes mögött még viszonylag biztonságban érezhette magát birtokán. A IV-V. sz. fordulóján, az V. sz. első évtizedeiben Sopianae-ban még átépítették a Geisler Eta u. 14. sz. alatt megtalált ókeresztény kápolnát. A lakosság egy része tehát a rommá lett városban tovább tengette életét. A római határvédelem teljes felbomlása a hun nyomás következtében megindult népmozgások hatására következett be, majd a hunok előretörésével Pannónia, vele együtt a mai Baranya megye területe is a hunok kezébe került. A RÓMAI CSÁSZÁROK URALKODÁSI IDEJE Augustus Agrippina Tiberius Nero Otho Vespasianus Titus Domitianus Traianus Hadrianus Antoninus Pius Faustina sen. Marcus Aurelius Lucius Verus Commodus Septimius Severus Caracalla Gordianus I. Gordianus II. Gordianus III. Philippus Arabs Otacilia Severa Trebonianus Gallus Valerianus Gallienus I.e. 27—I.sz. 14. 14— 37. 54— 68. 69. 69— 79. 79— 81. 81— 96. 98—117. 117—138. 138—161. 161—180. 161—169. 180—192. 193—211. 211—217. 238. 238. 238—244. 244—249. 251—253. 253—260. 253—268. Salonina Claudius II. Aurelianus Probus Numerianus Diocletianus Maximianus Herculius Costantius I. Maximinus II. Licinius Constantinus I. Fausta Constantinus II. Constans Constantius II. Magnentius Julianus Jovianus V alentinianus I. Valens Gratianus Va

1 entinianus II. Theodosius I. Valentinianus III. Justinianus I. 268—270. 270—275. 276—232. 283— 284. 284— 305. 286—305. 293—306. 305— 313. 308—324. 306— 337. 337—340. 337—350. 337—361. 350—353. 361—363. 363— 364. 364— 375. 364—379. 367—383. 375—392. 379—395. 424—455. 527—565.