Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

területén egykor fennállott Lugdunensis Tertia tartomány helytartója volt. A bronztábla bizonyára villájában álló szobrának talapzatát díszítette. A század elejéről származó híradások arról számolnak be, hogy a bronztábla római falak közelében bukkant elő, tehát itt bizonyára egy nagyobb kiterjedésű római villa állott, amely a magasrangú császári tisztviselő birtokában volt, aki hivatalának lejárta után Pannónia keleti részébe, talán szülőföldjén lévő villájába vonult vissza. A felirat versben örökítette meg az egykori helytartó emlékét. A feliratot első ismertetője, T. Mommsen az V. sz. első évtizedeire keltezte, majd később Alföldi A. 387-394 körüli időre határozta meg. Bármelyik keltezést fogadjuk is el, rendkívül érdekesnek kell tartanunk azt a körülményt, hogy egy magasrangú császári tisztviselő a IV. sz. legvégének vagy az V. sz. elejének zűrzavaros időszakában Valeria tartomány területén lévő birtokára vonult vissza. Ez ugyanis meglehetősen közel esik a birodalom határát képező Dunához. Ezen a területen, az egykorú források szerint, 380 óta a birodalom határán túlról betelepített hun-gót-alán lovascsapatok tanyáztak, akik miatt a helyi lakosság és vagyona nem volt biztonságban, és szinte ostromállapot uralkodott a tartománynak ebben a részében. Az Ida-majorban említett falak konkrét bizonyítékot szolgáltatnak a villagazdaság meglétére, maga a feliratos tábla pedig történeti szempontból rendkívül értékes híradás a római birodalom bukását közvetlenül megelőző évek történetéről. Ida-major területén még egy római kori leletről van tudomásunk: az Állami Gazdaság építkezései során 3 római kori téglasírt találtak (1955ben), amelyből deformálódott ólomkés és IV. századi kisbronzok kerültek elő. Beremend határából, a Felsőállomási homokbánya közeléből I. Theodosius császár aranyérme került be a pécsi múzeumba. Ez az aranyérem korban kb. megegyezik az előbb tárgyalt bronztábla létesítésével, és ugyancsak fontos bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a közelben rangos későrómai településsel számolhatunk. Ida-majortól keletre, Illocskán, a Magyarsko groblje dűlőben építkezés alkalmával 1967-ben római kori épületeket vágtak át, amelyekből nagyméretű téglák és épülettöredékek kerültek ki. Feltehetően római kori település helye volt ez. Illocskán már korábban tudunk római kori, Fortis bélyegzővel ellátott firmamécsesről, bronzgyűrűről és félhold alakú csüngődíszről. Ivándárdán, a Lipovicza pusztán, a múlt szazad második felében mélyszántás során feliratnélküli, nagy római téglákat találtak. Tudomásunk van arról is, hogy a Lipovai erdő mellett a szántóföldeken két római kőemlék bukkkant elő. A község határából még egy Philippus érem és a korábbi adatok szerint két töredékes római érem is ismeretes. # * *