Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

lyeket ,,népvándorláskori"-nak határoztak meg, leletanyaguk azonban tipikusan későrómai jellegű. A két sírból bronzfibulák, bronz fülbevalók, karperecek, lándzsahegy, vastű, üvegpohár töredékei és megmunkált szarvhegy került a pécsi múzeum birtokába. Ismerünk még egy innen származó durva kidolgozású, a IV. sz. későbbi évtizedeire jellemző agyagmécsest is. 1950ban állítólag Cserkúton találtak 3 db kiemelkedő szépségű aranypénzt, amelyek II. Claudius, Faustina császárné és II. Constantius császárhoz köthetők. Olyan adatunk is van 1898-ból, hogy itt épületromok, falak, római téglák bukkantak elő. Ezek bizonyára a római kori településből származnak. Kővágószőlős határában nagyszabású római település mutatható ki. Radnóti A. feltételezi, hogy itt vezetett el a Mecsek alján Sopianae-ból Ny-ÉNy felé kifutó főútvonal. A múlt században a községtől DNy-ra, az egyik szántóföldön földalatti, festett sírkamrát találtak, amelynek a padlóját színes mozaik borította, és benne díszítetlen kőszarkofág állott. A Kajdacsi patak mentén, a Kővágószőlősre vezető vízvezeték építésekor római épületeket és edényégető kemencéket vágtak át 1968-ban. Ez lehetett a római kori település, amelyhez a festett sírkamra is tartozhatott. Érdekes, hogy magában Kővágószőlős községben is ismerünk ház alapozásakor megtalált római kori sírokat. Kővágószőlős körzetében, ahol nagykiterjedésű római telep lehetett, még számos egyéb szórványlelet is beszél a telepről, illetve a föld alatt rejlő temetőkről. Tudunk terra sigillata, tehát római díszedény töredékéről, amely Dombay J. terepbejárása szerint a Majcos romterületről származik, továbbá vörösfestésű edénytöredékről, 1912-ben a MNM-ba került szép Venus szobrocskáról, amely a saruját megkötő istennőt ábrázolja, továbbá 2 db malomkőről, IV. századi sírleletekről és Valens császár érméről. A leletekből következtetve a Kővágószőlős határában fekvő, nagykiterjedésű római kori település a II. századtól a IV. sz. végéig élt. Kővágótöttös határában - Juhász L. szerint - római castellum alapfalai állottak. Feltehetően nagyobb villaépület vagy település maradványairól lehet szó. Következő állomásunk Ny felé Bakonya, ahol a Csúcsai dűlőben egy lapos dombon mesterséges árokkal körülvett római település maradványait, tetőfedő cserepeket, téglákat, edénytöredékeket, márvány épületdíszeket, hypocaustum nyomait figyelték meg. Nincs kizárva, hogy egy nagyobb, gazdasági épületekkel is körülvett „villa rustica" maradványai a bakonyai romok. Ettől Ny-ra, Boda területén ugyancsak római castellum alapfalairól tesz említést Juhász L., amiben ismét nagyobb kiterjedésű római település nyomait láthatjuk. Ismeretes innen egy római sírkő töredékes alsó része is, amelyből a feliratos mező nem maradt ránk. A sírkő alsó részén levő dombormű két fa között a capitoliumi farkast ábrázolja, alatta az ikrek: Romulus és Remus. A capitoliumi farkas és az ikrek a római államot szimbolizálják. Feltehető, hogy a sírkő állító ja, illetve az elhunyt személy római polgár voltát igyekezett hangsúlyozni sírkövén ezzel az ábrázolással. Nagyon csekély nyomai vannak a római településnek Cserdiben, ahonnan a pécsi múzeum leltárkönyve szerint, római kori padlótéglák és karperec ismeretes.