Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

fejes fibuláról, továbbá Diocletianus és Licinius császár érmeiről. A Vályuvölgy nevű határrészben a római telep temetőjéről történik említés. Erzsébettói K-re Kékesden találjuk az egyik, Baranya megyében elég ritkán előforduló hamvasztásos római temetőt. 1935-36-ban Dombay J. 42 hamvasztásos sírt tárt fel, amelyekből I—II. századi kerámia, fibula, agyagmécses és 3 db érem került elő, amelyek közül a legkorábbi Vespasianus császár 71-ben vert rendkívül kopott vereté, míg a legkésőbbi Hadrianus császár 134-138-ból származó középbronza. 1964-ben a tsz konyhakertjének területéről, a községtől kb. 400 m-re, felszíni gyűjtésből paticsmaradványok és koracsászár-kori kerámia került elő, ami feltehetően a temetővel megegyező korú telep jelenlétét bizonyítja. A Kékesden feltételezett római kori telep és a kiásott hamvasztásos temető megyénk egyik legkorábbi településéhez tartozik és kialakulása biztosan tehető az I. sz. végére - II. század elejére. A római település további sorsáról ásatás hiányában továbbiakat egyelőre nem tudunk (a kora középkorban avar temető). A 30-as években Geresd község határában későrómai sírleletek ismeretesek. 1964-ben a községtől mintegy 500 m-re 2 későrómai téglasír került elő. Dombay egyik megjegyzése szerint a község határában a szántás után törmelékréteg, edénycserepek találhatók. Ezeket a leleteket feltehetően az itt megtalált temető telepével lehet azonosítani. A Kékesd felől jövő út bizonyára e római telep érintésével haladt tovább K felé Somberek irányába. Somberek határában, a Szekcsői hegynél Kiss A. 1972-ben római épület nyomait figyelte meg. A területről fehér márvány Venus-fej, továbbá kora- és késő római edénytöredékek ismeretesek. 1929-ben pinceásás közben római sír is előbukkant. Somberekét elhagyva útvonalunk a Dunához közel, Lugio magasságában csatlakozott a limes-úthoz. Ettől az úttól É-ra, Fazekasbodán, Dombay J. 7 sírból álló későrómai temetőrészt tárt fel, amelynek éremanyaga és leletei a IV. sz.-ra mutatnak, a legkésőbbi érmek Valens és I. Valentinianus császár kisbronzai. Településnyomról nincs említés. Ugyancsak É-ra fekszik Szebény, amelynek határában több római lelőhelyet ismerünk. A Bozsér malom környékén 7 római sírt tárt fel Dombay J. III-IV. századi érmekkel (Probus, Diocletianus, I. Constantinus). A fölötte húzódó domboldalon és a domb tetején római épületmaradványok, feltehetően római villa romjai fekszenek. A malommal szemben, a völgy túlsó oldalán hamvasztásos sírok ismeretesek (3 db). A sírokban III. századi bronzfibulák, tűzben deformálódott bronzedény maradványai és Aurelianus császár kisbronza került elő. A község határához tartozó Hosszú-dűlő és Horpács-dűlő határrészen római leleteket és érmeket találtak (Aurelianustól Valens koráig). Ugyancsak az úttól É-ra Palotabozsokon több római kori lelet ismeretes. A Hirschbuckelnek nevezett domboldalon Dombay régi út maradványáról tudósít. A Meith malomtól K-re - felszíni terepjárás során - terra sigillata