Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

gú, orsóalakú üveg illatszertartó és még számos más üvegáru található. Külön színfoltot jelentettek a temetőben az egy csoportban eltemetett gyermekek sírjai, az ún. „gyermektemető". Ezekben a kisebb-nagyobb sírokban egy vagy több gyermek feküdt, ellátva üvegekkel, ritka ékszerekkel, gyűrűkkel, karperecekkel, pártaszerű fejdíszekkel. Néhány sírban, valamint a kápolnában római kori érmek is előkerültek, amelyek meglehetősen pontos időhatárok közé szorították a temetkezés idejét. Ezek alapján a temetőnek ebben a részében a temetkezés kb. 320 körül kezdődött, és a temetkezéseket a IV. sz. fordulójáig, sőt az V. sz. elejéig tudjuk követni. Az épület azután mint ókeresztény kápolna élt tovább a korai középkorban. * * * A másik fontos, megyénket átszelő út a Dunával párhuzamosan futó ún. „limes-út" volt. Ennek a limes-útnak a déli szakasza Mócsy Pannónia térképe szerint lényegében azonos a fentiekben említett Sirmium-Treviri transkontinentális út Mursa és Ad Novas közötti szakaszával. Innen kezdve a Duna mentén halad É felé, és első, Baranya megyében található állomása Altinum (Kölked) tábora volt. Kölked határában, az ún. Várhegy-dűlőben található a római Castrum, amelyet az Itin. Antonini is feltüntet (244). Kezdetben Moháccsal azonosították, azonban Graf már Kölked határába helyezi, ahol 1974 tavaszán mélyszántás következtében a tábort meg is találták. 1975-ben ásatásokat folytattunk a területen. Helyőrsége az egykori források szerint a cohors I Lusitanorum volt, amely már az I. században Kölked táborában állomásozott. Feltehetően ez a helyőrség építette a most megtalált tábort az I. század utolsó harmadában. Ez a csapat bizonyára a II. század folyamán is itt állomásozott. A kölkedi táborból a legio II adiutrix több bélyeges tégla töredéke, a cohors VII Breucorum és QUADRIBUR bélyeges téglák kerültek elő. Ismeretes innen egy bronz Janus-fej, Mercurius bronz szobrocskája, ollók, bronzedények, bronz tripusláb, zabla, nyílcsúcs, lándzsavég stb. Az érmek a IV. századra keltezhetők (I. Constantinus, Constans, II. Constantius). A legkésőbbi érem Valens kisbronza. A IV. században helyőrségét két lovascsapat, az équités sagittarii és a cuneus equitum Fortensium alkotta. A tábor IV. századi életére egy itt talált mázas agyagmécses vall. Az Itin. Antonini és más ókori útikönyvek, források (Tabula Peutingeriana, Notifia Dignitatum) szerint Altinumtól É-ra a limes-út következő fontos állomása Lugio (Dunaszekcso) volt. Azonban Mohács területéről olyan római kori leletek ismeretesek, amelyek alátámasztják azt a lehetőséget, hogy a Dunának ezen a pontján ugyancsak kiserőd, vagy őrtorony védelmezte a római birodalom határát. A városból és környékéről sok szórványlelet került a mohácsi és pécsi múzeumba, többek között egy domborműves szarkofág. Ezen nincs felirat, a feliratos mező két oldalán viszont két gyászoló Genius látható. Az éremleletek a III-IV. sz.-ra helyezhetők, ami azt mutatja, hogy az egykori római épületek funkcióju-