Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - A Lengyeli kultúra

gyeli kultúra között is meglehetett a közvetlen időbeli kapcsolat (Somogyapáti, Gölle, Bonyhád, Mágocs). A település-szerkezeti kérdéseken túl, a kultúra igen jellemző vonásának mondható az is, hogy a telepek egyrétegűek. Ez különösen tisztán értékelhető azckon a lelőhelyeken, ahol az erózió vagy más korszak jelenségei nem zavarják a megfigyelést (Személy, Villánykövesd). Valamennyi megfigyelt egyrétegű dunántúli telep objektumai a házak, a gazdasági épületek és minden bizonytalan rendeltetésű mellékhelyiség, földbe mélyítettek voltak. A földbe ásott épületeket számtalan gödör kíséri a telepeken. Gyakran előfordul, hogy a telep teljes időtartamán belül, relatív időkülönbséggel, az épületek gödreit megújították, megnagyobbították, vagy egy korábban használt ház helyén újat ástak. Ezek az esetleges rétegződések azonban a járószintet sohasem érintették. A telep tehát lényegében végig egyrétegű maradt, s elsősorban horizontálisan terjeszkedett. Lakóházak. - A kultúra lakóház típusainak vizsgálatában sajnos csak néhány telep adataira támaszkodhatunk. A felsorolt ásatások közül elsősorban a villánykövesdi és személyi lelőhelyekről ismert tiszta alaprajzok értékelhetők. A zengővárkonyi telepen csupán néhány háznak van biztos körvonala. a) Az egyik gyakori házforma, mely eddig valamennyi telepről ismert, az ovális, vagy lekerekített sarkú négyszög alakú kiscsaládi gödörház volt. Ezek általában 20-40 m

2 alapterületűek. A személyi ház 7,5 méteres. Villánykövesden az 1/5. épület 3,6 méter, a II/A. ház 6,4 méter és a II C. ház 5,5-5 méteres nagyságú volt. Zengővárkonyban a gyakran összemosódott felületek ellenére is biztonsággal felismerhető ez a háztípus. Az 1948/1. ásatási felület I. házának mérete kb. 6,4 méter lehetett. E háztípus belső kiképzésénél általában a gödör közepén egy lapos, gyakran döngölt rész található, melyet padkák fognak körül. Az épület tűzhelye is a központi térben található. Gyakori az alaprajzhoz szorosan kapcsolódó mély, kerek vagy ovális alakú verem is. Ezt az egységet fedte be a cölöpökön nyugvó sátortető. Ilyen szerkezeti megfigyelésre leginkább a személyi ház nyújt támpontokat, a megmaradt cölöplukak alapján. b) A kultúra másik fontos épülettípusa a nagyméretű gödörház volt. Ezek megítélése ma még sokkal nehezebb feladat, a szerkezetileg egyértelmű kicsiny kunyhókkal szemben. Zengővárkonyban minden bizonnyal több ilyen épület lehetett, de értékelhető alaprajza csak egynek volt. A háznak 13-11 méter alapterülete volt. Valószínűleg ilyen épület lehetett a villánykövesdi II B 1-3. jelzésű ház is. Ennek hossza is meghaladta a 12 métert. Ezen épületek alapja lényegében egy központi lapos részt körülvevő gödörrendszer volt. A zengővárkonyi ház esetében a tűzhelyet, - hasonlóan a kisebb méretű épületekhez, - középen találjuk. Az ovális vagy lekerekített négyszög alakú gödörrendszer fölé épített tetőszerkezet cölöplukai alapján valószínűbbnek látszik, hogy a viszonylag nagyobb fesztávot, a gödör körül emelt, függőleges vázon nyugvó sátortetővel hidalták át. Ezt az épület hossztengelyében, középen több oszlop támaszthatta alá. Mivel kiégett ta-