Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Késő bronzkor

Emellett számos olyan edény készült, amely a késő Halomsiros és a régibb Urnamezős kultúra edényei közé is tartozhat: síkozott, kihajló pere­mű nagy edények, a tálak különböző variánsai: behajló, turbántekercses típusok. I A mindennapi élet egyszerű edényei, a tároló, gabonatartó hombárok, fazekak, jellegzetességei még nehezebben választhatók szét a különböző korokban, hiszen használatuk célja szinte meghatározta alakjukat. A siklósi telep felső rétegeiben talált házi kerámián széles, vízszintes nagy fogóként szolgáló bütykök, háromszögalakban kihúzott, átfúrt bütyökfül az igen nagy méretű hombárok jellegzetes tartozéka. Bronzművesség Míg a Halomsiros időszak első felében a Dunántúlnak nem volt számot­tevő bronzipara, főképp a keleti országrészhez viszonyítva, addig a korai Urnamezős időszaktól kezdve a nagy központok, mint Velem, Sághegy, Lengyel, Nagyberki-Szalacska, Regöly, jelentős bronzműves központokká lettek. Kisebb arányban, de bronztárgyakat készítettek a Pécs-Makárhegyi és a Pécs-Jakabhegyi magaslati telepeken is. A Dunántúl bronzművessége a Kelet-alpi, Baierdort-Velatice típusú bronziparhoz kapcsolható. A telepek anyagában és a szórványosan előkerült bronztárgyak között e £fy­eÇjy szerszám (tokos balta), fegyver (lándzsa), é» kevés ékszer (tűk) fordultak elő. A fent kiszélesedő, díszített fejű tűk, egyszerű füles tűk az Urnamezős kultúra bronz típusai közé tartoznak. A gyakoribb, szélesedő fejű tűt, a magyar kutatás a BD-HA átmeneti időszakra jellemző ékszernek tartja, amely még a HA periódus első felében is használatban volt. Dunántúlon több helyről, Velem, Csebrendek, Lengyel, az Alföldön a csorvai temető anyagából ismerjük, de tágabb körben a korai Urnamezős kultúra egész területén megtalálható. (így Ausztria számos pontján, Itáliában, a Balkán hasonló korú lelőhelyein). A bronzművesség igazi keresztmetszetét a kincsleletek - egy-egy műhely vagy iparos készlete - adják. A Baranya megyei kincsleletek összefoglalá­sát Mozsolics Amália, a téma legjobb ismerője leírásában közöljük. Baranya megyei bronzleletek A dunántúli bronzleletek legnagyobb százaléka Baranya, Somogy és Tol­na megyékben került felszínre. Somogy és Tolna megyékben több lelőhely ismert, a legnagyobb leletek azonban Baranya megyéből származnak. Kórós. A leletek között csak egy van eddig, amely a bronzkor korábbi periódusára keltezhető, a kórósi. Legnagyobb számban horgony alakú és ke­rek, keresztalakú bordákkal díszített csüngők vannak benne. Ilyenek gyakran szerepelnek az egykorú Somogy megyei és észak-dunántúli leletekben. A le­letekhez tartozó három vastag karperec kiszélesedő, díszített végekkel horvát­országi vagy szerbiai importdarabok. Nálunk ilyenek meglehetősen ritkák. A lelet csákánya ugyancsak a ritka típusok közé tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom