Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Késő bronzkor

Bakonya- Alsó-Kisbakonyán, ahol Halomsiros - bár inkább késői Halomsiros - telep nyomokat találtak, a Kereki erdőben tumulusokat, halmokkal kialakított temetkezőhelyet ismerünk, feltárás híjján pontos kormeghatározás nélkül. A kőben szegény Alföldön nem használtak egyáltalán követ temetkezéseiknél. Nincs egyöntetűség a korszak első felében a temetkezés jellegében sem, csontvázas és égetéses sírok egyaránt előfordulnak egy temetőn belül, az utóbbi a helyben talált népek szokásának továbbélését bizonyítja. A nagy létszámú korai temetők a Tisza vidékén, az Alföldön vegyes ritusúak. Az arányok megoszlása a csontvázas és égetéses temetkezési mód között is teljesen eltérő, de mindig több a csontvázas sírok száma. Az égetéses temetkezési módon belül is, a gyakori urna-temetkezés mellett (a halott elégetése után a csontmaradványok az edényben vannak), kisebb számban szóithamvas sírok is előfordulnak, ilyenkor a hamvakat a sírgödörben a földre helyezték. Azt lehet megállapítani, hogy a korai sírok inkább csontvázas temetkezések voltak, majd a Halomsiros korszak (a R BD) végére a hamvasztás vált általánossá. A korai Halomsiros kultúra idejéből való urna-temetkezést Pécs területén két helyen is feltételezhetünk: Pécs-Orvosi egyetem klinikája, Pécs-Nagyárpádi útelágazás. Mindkét helyen egy-egy urnasír került elő. Az időmeghatározást a sírban talált edények formái teszik lehetővé. Anyagi kultúra Edénymüvesség Ha azt vizsgáljuk, melyek azok az edények, amelyek segítségével megkülönböztetjük a későbronzkor Halomsiros népességét a korábban itt élőktől, a korai és késői halomsiros korszak edényformáinak szétválasztása nem könnyű. Ez érthető, hiszen használati tárgyakról van szó: az edénykészítés célja, a nyersanyag ugyanaz maradt, és a változás ellenére helyben lakó generációk öröksége a fazekasmesterség hagyományaiban is tükröződött. Mindez összeségében az edényformák bizonyos egyöntetűségében jut kifejezésre. Vannak viszont olyan díszítőelemek, amelyek csak bizonyos időben tűntek fel az edényeken, s ezzel meghatározható készítésük időpontja. Másrészt előfordul, hogy ettől kezdve ma'd a következő időszakokban általánosan és hosszú időn keresztül alkalmazzák ezeket a fazekasok. A korai Halomsiros, edény formák között jellegzetesek a csúcsosan íveltszélű tálak, peremüket olykor még vízszintes áttörések (Siklós-Téglagyár), vagy kerek, átlyukasztott pontsor (Lánycsók) is díszítette. Hasonló tálakat az alföldi temetőkből (Tápé, Tiszafüred) ismerünk. Korai Halomsiros díszítő elem a függőleges rátett lécdísz az edények oldalán, olykor vízszintes rovátkolással is tagolva, (Pécsvárad-Aranyhegy). A rátett lécdíszítést íves, vagy függőleges borda formájában urnákon, füles edényeken, a korai Halomsiros kultúra legrégibb szakaszához köti a kuta-