Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)

dombvidék a genetikus körzetmeghatározás elve alapján kiiktatódik e dombvidék területéről, miután azok lényeges genetikus és morfológiai jellegkülönbségeket mutatnak. A terület gyengén kiemelt, általában pannon alapzatú, lösszel vastagon fedett dombvidékként jellemezhető. A fiatal és gyenge kiemelkedés következtében platók jellemzik. A lösz vastagodásának határozott térbeli iránya állapítható meg. Domborzatának jellege szerint két mikro-alkörzetre osztható. A Ny-i része gyenge reliefenergiájú, platós felszínű térség, ahol az E-i részen paleozoikum, a D-i részen lösszel vastagon fedett pannon az alap. Az ÉK-i rész — a Mecsekből érkező vízfolyások területe — viszont magasra emelt, viszonylag nagy pannon alapú szerkezeti egységek térsége. A területnek inkább a geológiai kutatottsága a jelentősebb, mint a morfológiai. A jelentősebb munkák között említhetjük Balogh K. (1966), Bárányi I,—Jámbor Á. (1963), Bartha F. (1964a), Kassai M. (1971, 1973), Lovász Gy. (in: Lovász Gy.—Wein Gy. 1974), Szabó P. Z. (1957b), Szederkényi T. (1964) tanulmányait. A domborzat és a mélyszerkezet kapcsolata A Mecsek és a Villányi-hegység között elterülő dombvidék formailag ugyan egységesnek tűnik, de alatta rendkívül változatos a mélyszerkezet. Ennek jelentős hatása van az egyes területek mai morfológiájára. Az ÉK—DNy-i irányban pásztásan elhelyezkedő mélyszerkezeti egységek egyike a Mecsek-hegység D-i előterében miocén és esetleg pannon rétegekkel fedett gránitpászta (Szénási Gy. 1964). Ennek van a legkisebb hatása a mai domborzatra. Egyedül Romonya ÉNy-i térségében találunk völgyet, amelynek szerkezetileg befolyásolt futásiránya arra enged következtetni, hogy a gránitpászta és a Mecsek-hegység mezozoikus tömbjének találkozásán kialakult nagyszerkezeti rátolódás törésrendszerének egyik tagja befolyásolhatja irányát. Ettől a pasztától D-re a következő egység a hasonlóan ÉK—DNy-i csapásban elhelyezkedő Ellendi-medence. Ennek a szerkezetnek azonban nincs hatása a mai morfológiára. Az Ellendi-medence folytatásában fekszik a Görcsönyi-hát, amely ópalezoós szerpentinből épül. Ennek Ny-i szerkezeti határa hozható kapcsolatba a mai domborzattal. A Pécsi-víz völgye alakult ki ezen a vonalon. Az egész dombvidékre uralkodóan nyomja bélyegét az a mélyszerkezeti árokrendszer, amely tulajdonképpen ÉNy—DK-i csapásban kimutatható a Zselic és a Völgység határán (Baranya-csatorna) (13. ábra). Megtalálható a Nyugati- és KeletiMecsek között (Középmecseki-süllyedék) és ebben a nagyszerkezeti árokban helyezkedik el a már említett Ellendi-medence is. Ennek az ároknak a területére jellemzők az ÉNy—DK-i irányú szerkezeti vonalak. Ezeket az irányokat követi a dombvidék e részének vízhálózata (Karasica, Vasas—Ellendi-víz, Lothárdi-víz, Pogányivíz). 6 TERMÉSZETI FÖLDRAJZ 81