Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)

Az újpleisztocénban képződött a dombvidék legalsó terasszerű képződménye, amely ma — ha megtalálható — 15—20 m relatív magasságban kíséri a völgyeket. Térbeli elterjedésük — miután sokkal nagyobb a felette fekvő idősebb képződménynél — arra enged következtetni, hogy nagyobb terület emelkedett, mint korábban. Az újpleisztocén emerzió által érintett terület lényegében a maival azonos. Ez a forma azonban nem található meg mindenütt. Megindult ebben az időben a Zselic kisebb szerkezeti elemekre bomlása, és az aszimmetrikus völgyek egyik oldalán az erózió elpusztította őket. Az újpleisztocén alluviumhoz igazodva kialakult képződmény hiányának területi elrendeződése igazolja, hogy ebben az időszakban a Ny—K-i, illetve EK—DNy-i szerkezeti rendszerek éledtek fel, és ezek mentén történtek általában délies irányú kibiIlenesek. Az óholocénban a nagyarányú anyagkihordás folytatódott, de völgyperemi tereplépcső képződésre csak a nagyobb völgyek dombság-peremi részein van lehetőség éppen a nagy emelkedés miatt. Formatípusok A pannon homokból, a pleisztocén lösszel fedett agyagból és homokkőből kivésődött dombságon sokszínű formagazdagság mutatható ki. Rövid leltárt készítve róluk, az alábbiakat mondhatjuk: Kronológiai sorrendben az első genetikus formaként a felső-pliocén—ópleisztocén kiindulási felszín platómaradványát kell említenünk. A szerkezetileg preformált völgyek a pleisztocén eleje óta folyamatosan fejlődnek. A terület fő völgyei tartoznak ebbe a genetikus kategóriába. A keresztmetszet aszimmetriája — amely hagyományos bizonyíték — csak a Ny—K-i irányú völgyekre jellemző, amelyek keletkezése kapcsolatban van szomszédos területek (rögök) aszimmetrikus ki bi I lenesével. Ezt követik a pleisztocénban időben többször képződött völgyvállak, amelyek tulajdonképpen eróziós—deráziós képződmények. A terepi feltárások kivétel nélkül mindig a pannon alapkőzetbe vésődtek, de a jellegzetes völgyperemi félsík, illetve lépcső formák az alsóbb szinteken már az eróziós és főleg deráziós áthalmozódású lösszerű képződményekből épül. Csupán a legalsó deráziós felszín felépítésében vesz részt ,,in situ" településben a lösz. Ezeknek a völgyvállaknak határozott térbeli formai megjelenésük állapítható meg. A dombvidék belsőbb, magasra emelt részében csupán lejtőtörés formájában találhatók, mert a keletkezésüket követő időszakokban az emelkedéssel felfokozott erózió magát a formatestet már elpusztította. A dombvidék peremi részein, ahol a képződések időszakában jellemző volt a gyenge hordalékképződés a völgytalpakon, már széles térszíni lépcső alakjában találhatók. A völgyközi hátak szintén pleisztocén képződmények. Fejlődésmenetük sajátos. A hosszan elnyúló hátak lépcsőzetessége igazolja, hogy kezdeti formájuk a völgyvállak sajátos megjelenése, illetve folytatása volt. A völgyek dombvidéki peremi végződésének törésében a térszíni lépcsők összefüggő akkumulációs felszínné alakultak. Az általános emerzióban természetesen ezek is részt vettek, de sajátos területi helyzetük miatt nem lépcsővé, hanem völgyközi háttá formálódtak. Ezek a há-