Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)
II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)
b) Agyagformák Az egész hegység területéhez képest elenyészően kicsiny a szerepük. Elsősorban a peremi térségekben találkozunk csuszamlásos formákkal. Az É-i hegységperemi részeken a szilárd kőzetet, mint feküt, legfőképpen miocén agyagos rétegek váltják fel. A csuszamlásokat, amelyek kisebb-nagyobb mértékben tarkítják a hegység morfológiai képét a Bükkösdi-patak völgyfőjében, azaz Abaliget térségében, valamint az Orfűi-patak völgyfőjében Orfű—Tekerés községek között, a Baranya-csatorna völgyében Sásd közelében, valamint az Öreg-patak völgyében Mecseknádasd—Hidas között találjuk. A formák három egymástól különböző geológiai alapon jönnek létre. — Az első típus esetében a csuszamlás minden esetben az agyagos rétegeken alakul ki. Ez a helyzet Orfű—Tekerés térségében, ahol az egész völgyet kitöltő miocén agyagos rétegek felett alig 1—2 m vastag lösszerű kőzet található. Különösen intenzíven csúszik a völgy említett szakaszának K-i része, ahol a völgyben jelentős kiterjedésű félsík alakult ki az agyagos rétegben. — A második típus az Abaligeti-karszt dolináinak némelyikében található. Ebben az esetben az alapkőzet mészkő, amelyet alig 1,5—2,0 m vastag, erősen váiyogosodott lösszerű pleisztocén üledék fed. Megfigyeléseink szerint ennek a különben kőzettanilag homogén anyagnak a felső része csúszott meg. Ez a morfológiai képződmény minden esetben dolinához kötött. Minden dolinában azonban nem található meg, csak ott, amelyből kiirtották az erdőt. — A harmadik változat megfigyeléseink szerint a hegység néhány nagyobb völgyoldalát fedő vastagabb pleisztocén lösszerű rétegekben alakul ki. A csúszást előidéző réteg ebben az esetben a lösszerű rétegek közötti eltemetett agyagosabb fosszilis talajzóna. Jellegzetes előfordulási területe a Baranya-csatorna völgyében Sásd környékén és Mecseknádasd—Hidas között az Öreg-patak völgyében. c) Homokkő formák A Nyugati-Mecsek területéről (Jakab-hegy) ismertek igen alárendelt szerepet játszó homokkőformák (Szabó P. Z. 1931). A permi homokkőben keletkezett ún. babás szerkövek keletkezése még nem egyértelműen tisztázott. Kialakulásukban feltehetően szerepet játszottak a kőzetben található helyi repedések is, a homokkőben tömzsösen található kvarcitosodáson kívül. Ez utóbbi kémiai elváltozás tette lehetővé feltehetően, hogy a pleisztocén végén többek között a defláció hatására sajátos oszlopos formák jöjjenek létre. d) Karsztosodás A formák túlnyomó része a hegység Ny-i részében, viszonylag nagy területen (32 km' 2 ) kialakult a középső-triász anizuszi mészkövön találhatók. A hegység K-i részében is van mészkőfelszín (jura és alsó-kréta), amelynek térbeli kiterjedése mindössze 12,5 km 2 , és gyakran lösszel vastagon fedett. Kedvezőtlen szerkezeti települése és kis vastagsága miatt sem alkalmas arra, hogy számottevő karsztformák kialakulhassanak rajta (Szabó P. Z. 1961b). A hegységben szerkezeti és domborzati tényezőktől függően négy önálló, egymástól különböző jellegű karsztterület mutatható ki. Az Aba//get/-kûTsztnak a dolinamező és a barlang adja a jellegzetességét.
