Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)

ts^fm 8. ábra: Az Orfűi-völgy esésgörbéje és hossz-szelvényei 1. abráziós felszin, — 2. felső-pliocén—günz, — 3. mi ndel, — 4. riss, — 5. würm, — 6. a völgy esésgörbéje Az alatta 220—240 m abszolút és 100 m relatív magasságban fekvő, valószínűleg ópleisztocén végi (mindéi) térszíni lépcső már völgyhöz kötött forma. A harmadik felszín 160—180 m abszolút és 20—40 m relatív magasságban fekszik. Csak a völgyek középső folyásszakaszától találhatók. Szép példányaik csak az alsó folyásszakaszokon vannak. Ezek területi kiterjedése a folyótorkolat felé fokozatosan nagyobbodik, mert a völgy is szélesedik. Kialakulásuk valószínűleg a riss glaciálisra tehető. Csak a patakok alsó folyásszakaszán található a legalsó lépcső, amely mindenkori völgytalp felett alig 4—5 m-re fekszik. Ez a lépcső, amely minden esetben a korábbi völgykitöltés iszapos agyagos rétegeiből vésődött ki. Ez a legkisebb területi és a hossz-szelvényben a legrövidebb távon kimutatható. Fejlődése valószínűleg a würmre tehető. Akkumulációs felszínek A hordalékkúpok lényegesen alárendeltebb szerepet töltenek be, mint a megelőzően elemzett formák. Az újpleisztocéntól a holocénig számos hordalékkúp épült a Pécsi-félmedence É-i peremén, Pécs Ny-i szomszédságában található völgyek folytatásában. Ezek még ma is igen szépen felismerhetők formailag. Nagyságuk különböző, attól függően, hogy a mögöttük fekvő völgy nagy, vagy kicsiny. Keletkezésüket, morfológiájukat Erdösi F. (1968) tanulmányozta. Mindegyikre jellemző, hogy hegységi kőzetből épült fel. Különösen vonatkozik ez a Magyarürögi-völgy hordalékkúpjára, amelyet csak igen vékony homokos, iszapos üledék fed. A többi felépítésében a homok és a lösszerű üledék nagyobb jelentőségű, mert mögöttük kisebb völgy van, ahonnan kevesebb szilárd és több laza anyag hordódott ki.