Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

I. A TERMÉSZETVILÁG MEGISMERÉSTÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA

eredményét még életében, egy kis résztől eltekintve, a nyilvánosságra hozni. Ha ez megtörténhetett volna, Baranya vármegye növényvilágából sokkal több adatot tudtak volna már a pécsi kutatók, akik minden jel szerint semmit sem tudva Marsigli A., Piller M., Mitterpacher L. és Kitaibel P. megjelent munkáiról, illetve az azokban levő baranyai vonatkozású adatokról és Kitaibel P. kéziratairól, teljesen elölről kezdték a XIX. században a baranyai flóraterület felkutatását. A XX. század első felében pécsi botanikusok kutatták fel Baranya vármegye növényvilága jelenleg ismert növényeinek legnagyobb részét. Egészen jelentéktelenek azok az adatok, amelyeket ebben az időben nem pécsi botanikusok közöltek. Schuttes J. (1814) hoz pécsi adatokat (a pécsi szőlőkből Marrubium remotumot, a rétekről a Thrincia taraxacoidest, Oenanthe Tabernaemontanat és még 14 új adatot). Schuttes J. 1809-ben május 28-tól augusztus 17-ig Pécsett volt internálva politikai okokból, de az udvarias bánásmód a botanizálást lehetővé tette számára. Itt említem meg azt is, hogy Hoffmannsegg J. gróf is egy ideig Pécsett volt kénytelen tartózkodni útlevelének rendezése végett. Az esetleg gyűjtött növényeit a drezdai múzeumban kellene keresni. Reichenbach ht. (1823) Pécsről hoz adatokat (Peucedanum arenariumot és Sadler J. herbáriuma nyomán — de abban nem találták meg — a Malaxis monophyllost (?) említi Pécsről). Néhány szórványos adattól eltekintve, a baranyai flórakutató munka kizárólag pécsi botanikusok, éspedig Nendtvich T. és tanítványai kezében van. Nendtvich T. életrajzát megírta és emlékét felelevenítette Róna J. Itt csak annyit említünk meg, hogy élete végéig szorgalmasan gyűjtögette a Mecsek virágait, de inkább csak Pécs környékén. így tehát Nendtvich T. elsősorban Pécs városának és a szorosabb értelemben vett Mecsek-hegységnek a botanikusa. A Róna J.-tő\ közölt adatokhoz pótlólag megemlíthető, hogy tanulmányait részben Debrecenben, Diószegi S. és Fazekas M. városában végezte és hogy az átutazó botanikusokat mindig szívesen fogadta, így 1818-ban a bécsi Kollárt és a göttingai Murrayt, akik Mehádiába mentek, szintén lekötelező szeretettel vette körül. Kerner A. nagyon értékesnek találja a botanikai munkásságát és dicséri lelkiismeretességét. Összeköttetésben állott az ország botanikusaival és sok növényt küldött nekik. (Vö. még: Hölgyfutár, 1858. 182. sz. és Vasárnapi Újság, 1858. 33. sz.) Különösen a baranyai érdekességek iránt érdeklődtek nála. Növényeit részben Sándor J. pesti botanikus nézte át, akivel élénk levelezésben volt. Küldött növényeket Hanák J. piarista tanárnak és még sok más botanikusnak. Nendtvich T. maga keveset írt, de az ő támogatásával és adatainak felhasználásával készült el fiának, Nendtvich Károlynak a Pécs környékén vadon termő növényekről írt latin nyelvű doktori értekezése. Kerner A. igen kiválónak találta Nendtvich K. értekezését. Sadler J. az 1845-ben Pécsett tartott orvosok és természetvizsgálók gyűlésén is kiemeli a Nendtvich család kiváló botanikai munkásságát. O maga 1820 augusztusában járt Pécsett és Baranyában, Iter tolnense kéziratában vannak minket érdeklő adatai. Nendtvich K. értekezésében betűszerinti sorrendben hozza Pécs környékén vadon termő növényeket (nem egészen 900 fajt!). Nendtvich T. segédje, Balek R. (1852) több, Nendtvich K. értekezésében nem szereplő növényt hoz Pécs környékéről (az érdemesebbek: Scrophularia Scopolii és Potentilla micrantha). Balek R. 1852-ben Majer M. társaságában Balatonfüreden járt botanizálni