Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)
IX. A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE (Lovász György)
pannon agyagot. Az újpleisztocén emelkedés igen gyenge mértéke miatt völgyhálózata viszonylag ritka, völgyei sekélyek, és enyhe, rövid lejtők kísérik. A terület plató jellegű. Ennek következtében különösebben nagy területre terjeszkedő helyi klimatikus egységek nem különböztethetők meg. Csupán az említett völgyek térsége nedvesebb a platóknál. Igen nagy a gyenge vízadó képességű platófelszín, ebből következően a vízkészlet vízgazdálkodási szempontból elhanyagolható. — A térség legnagyobb természeti környezeti potenciálja, illetve erőforrása többek között kedvező domborzatában fogalmazható meg. A nagyüzemi szóntóföldi mezőgazdaság számára csaknem teljesen alkalmatlan felszínű Zselicben ez a térség jelenti az egyedüli optimális területet erre a gazdálkodásra. /X. 1. 22. Völgység A magasra kiemelt dombságok környezeti típusán belül szükséges ezt az egységet megkülönböztetni, mert a Zselichez képest kisebb mértékű a kiemeltség. Ugyanakkor viszont egyben határesetet képez az alacsonyra emelt területek felé. A hozzá hasonló természeti környezeti jellegű területektől viszonylag élesen elkülönül. Legbizonytalanabb a határ É-felé, ahol a Méhész-árok és a Kisdorogi-víz mentén, míg Ny-on és K-en szerkezeti árok (Baranya-csatorna és Völgységi-patak) mentén határolódik. Az eltérő felszínfejlődési menetből vezethető le viszonylag egyszerű litológiája és kevésbé élénk domborzata. A terület a Zselic 250—300 m-ben meghatározható általános magasságával szemben csupán 200—250 m-ben határozható meg. A felszín emelkedése legfőképpen a pleisztocén második felében következett be, szemben a Zselic egész pleisztocénbeli folyamatos emelkedésével. Domborzatának fejlődése nem volt azonos, ezért egy kisebb része jobban megemelt. — Talajadottsága igen változatos, de mezőgazdasági szempontból mégis értékelhető. Jellemző genetikai típusa sz agyagbemosódásos barna erdőtalaj, de ehhez hasonló területi arányban található a másik három típus, a csernozjom barna erdő, a mészlepedékes típusos csernozjom és a lápos réti talaj. Ez utóbbiak a Völgység Ny-i és K-i területeire, míg az előző típus a középső részekre jellemző. A talajok termőképessége hasonló kedvező helyzetet mutat. A szélsőség ugyan meglehetősen nagy, mert a Mecsek peremén a termőképesség 30—40%-át adó talajok is vannak, szemben a K-i peremterületek 70—80%-os termőképességű képződményével. A Völgység átlagos termőképessége 52 0 / o , ami kiemelt dombsági viszonyokban igen magasnak mondható. Ez az érték kitűnően jelzi, hogy ez a terület a magasra és gyengén kiemelt dombság határesete. A magas termőképességű talajok ugyanis alacsonyra emelt területrészeken találhatók. Helyi klimatikus és hidrológiai adottságai is kettős jellegűek. A magasra emelt területeket a szélsőséges helyi klíma és a terület gyenge vízadó képessége jellemzi. Az alacsonyabb felszínek helyi klímája egyveretűbb, felszíni vízkészlete pedig nagyobb. A Völgység természeti környezeti adottságai gazdasági potenciáljában a legjellemzőbb vonás a szomszédos Zseliccel és Mecsekkel szemben a nagyüzemű és színes, változatos vetésszerkezetű mezőgazdálkodás optimális lehetőségének nagyarányú
