Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)
V. TALAJFÖLDRAJZ
ge a talajtípus, amelynek szelvénye sajátos morfológiai tagoltságot és kémiai dinamikát mutat. Általában három genetikai szintet szokás elkülöníteni. Az ,,A" szint a kiiúgozási szint, a ,,B" a felhalmozódási szint, a ,,C" az alapkőzet. Egy-egy főtípuson belül kialakuló típusokat a talajképző folyamatok eltérő jellege, vagy az egyes folyamatok kifejlődésének eltérő mértéke hozza létre. Stefanovits P. a típusok kialakulásában megkülönböztet: — uralkodó folyamatokat, amelyek alapvető feltételei az egyes típusok kialakulásának, — jellemző folyamatokat, amelyek minőségi változást, különbséget hoznak létre, — kisérő folyamatokat, amelyek a jelleget meg nem változtatják, de fontos tulajdonságokat hoznak létre, — módosító folyamatokat, amelyek nem a természetes feltételek következménye, így a típusnál alacsonyabb egységeket, az alaptípusokat határozza meg. Ezeket Stefanovits hasábdiagramokon ábrázolta és tette összefüggésükben áttekinthetővé. V. 3. 1. Váztalajok Átmeneti képződmények a kőzetek és a talajok között. Intrazonális talajok, mert előfordulásuk kőzethez kötött. E típusok közül területünkön a köves, sziklás váztalajok, a Mecsek-hegység szálban álló kőzeteinek felszíni kibúvásai málladékán fordulnak elő. Másodlagos előfordulásuk a lithomorf erdőtalajok degradációjához kötött. A kavicsos váztalajok a Dráva ártéren, a Dráva kavicsos törmelékkúpjain alakulhatnak ki. A Dráva-völgy esési viszonyai Barcs térségében tették lehetővé kavicsos hordalékkúp kialakulását, tehát ezen a területen előfordulásukkal számolni lehet. A földeskopárok lösszel borított területeinken az areális erózió hatására alakulnak ki. Előfordulásuk dombvidékeinken jelentős. Talajszelvényükre jellemző az igen vékony és kevés humuszt tartalmazó humuszfelhalmozódási szint (A), amely művelt talajoknál élesen határolódik el az alapkőzettől (C). Természetes gyep és erdő alatt az A szintet egy csökkenő humusztartalmú átmeneti szint (B) kapcsolja össze a C szinttel. Az alapkőzet tulajdonságai közül pl. a magas CaC0 3 tartalom az egész szelvényben érvére jut. Vízgazdálkodási tulajdonságaik kedvezőtlenek. Sülevényes talajok. Az elmondottakat illusztrálják a Pécsi Állami Gazdaság Peterd pusztai üzemegységében felvett löszkopár szelvényeinek vizsgálati adatai (40. ábra), ahol négy rövid agyagosodott humuszfelhalmozódási szintet (A) — csaknem átmenet nélkül — az erősen meszes alapkőzet (C) követi. Az adszorpciós komplexumot a Ca-ion uralja, de a Mg is jelentős hányadot képvisel. Futóhomok a területünkön nincs. Bár a Dráva-völgy óholocén szakaszán vannak elég nagyméretű homokbuckáink, amelyeknek anyagát a szél rendezte össze. E buckákon azonban, miután a növényzet megkötötte a homokot, klimatikus talajképződmények alakultak ki. Részletes leírásukra az erdőtalajok között kerül sor.
