Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)
V. TALAJFÖLDRAJZ
V. 1. A TALAJ KÉPZŐDÉS TÉNYEZŐI ÉS FOLYAMATAI A mező-, illetve élelmiszergazdasági termelés egyik tárgya és alapvető termelőeszköze, a természetes, valamint a termesztett növényzet legfontosabb tápanyagforrása a földkéreg felszínén, a kőzetek, az élővilág és a felszínt formáló egyéb tényezők (éghajlat, víz társadalom) összehatására kialakuló komplex származású képződmény, a talaj, amely igen bonyolult fizikai, kémiai és biológiai folyamatok együttes eredményeként jött létre és fejlődik, változik a további idők során is. Ezért a talajképződés tényezőit és az általuk előidézett folyamatokat öt csoportba sorolhatjuk, úgymint a földtani (geológiai), a domborzati (geomorfológiai), az éghajlati (klimatológiai), az élőszervezeti (biológiai) és mindezeket befolyásoló társadalmi (antropogén) tényezők csoportjára. A földtani tényezők csoportjába tartoznak egyrészt azok a passzív jellegű tényezők, amelyek a földkéreg anyagát alkotják, vagyis a kőzetek, (A kőzeteknek a felszínen lévő része meghatározott ásványi, vegyi összetételű anyagot szolgáltatva csak a talajképződés feltételeiként szerepelnek.) Másrészt azok az aktív jellegű tényezők tartoznak e csoportba, amelyek az előbbiek térbeli elrendeződését befolyásolják, vagyis a kéregmozgások, az általuk kialakított domborzati (reliefenergia: erózió, szedimentáció, kitettség: mező- és mikroklíma) és talajvíz viszonyok révén. Kialakulásuk időrendi sorrendjébe szedve az egyes geológiai korok képződményeit, kőzeteit — amelyeket a kötet előző fejezetei részletesen tárgyaltak — azok a következőként hatottak a megye talajtakarójának kialakulására és jellegére. A földtörténeti ókor hegységeinek gyökérrégiójában, a magmatikus, szubvulkáni tevékenységek során létrejött gránit, anatektit, pegmatit stb. — mely kőzetek a megye K-i részén, Fazekasboda, Geresdlak, Féked és Erdősmecske környékén afelszínen találhatók. Ezek a sok kvarcot tartalmazó, savanyú kőzetek, valamint a mészhiány hatására az erdei növénytakaró alatt, kivétel nélkül savanyú és podzolos erdőtalajok alakultak ki az említett területen. A paleozoos vulkánosság során létrejött kvarcporfir közvetlenül, csak nagyon kis területeken —a megye Ny-i részén Gyűrűfű és Dinnyeberki környékén — de közvetve a perm időszaki, előbb tengeri, majd szárazföldi képződmények kavicsanyagát szolgáltatva, már nagy területen érezteti hatását. Ugyanis a Ny-i Mecsek nagy részén, a Jakab-hegy környékén, a felszínen található a perm időszaki vörös homokkő és konglomerátum. E kőzetek málladékán szintén vörös színű, agyagos, podzolos barna erdőtalajok képződtek Cserkút, Kővágószöllős, Kővágótöttös, Bakonya, Boda község határában. Ageológiai középkor hatalmas tengeri elöntései során létrejött, főként vegyi üledékes képződmények: a mészkő és kisebb mennyiségben dolomit, valamint a szenes összlettel