Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

februárban pedig a 21—30 mm közötti érték 18%-os valószínűséggel. A szóródás természetesen igen nagy. Januárban 0—100 mm, februárban 0—110 mm között változnak a havi értékek. A márciusi értékek 40—45 mm, az áprilisi csapadékösszegek pedig 60—70 mm között változnak. A május havi csapadékértékek 70—75 mm-rel megközelítik a júniusi maximumot, amikor területünkön a havi csapadék 70—80 mm között változik, Mágocs (74 mm), Sásd (73 mm), Mekényes (70 mm), Paradicsompuszta (73 mm), sőt Lengyel környékén meghaladja a 80 mm-t is (83 mm). Májusban és júniusban tehát havonként lehull az évi összegnek mintegy 10—11%-a. A Völgység és Hegyhát területén a másodmaximum októberben jelentkezik 65—75 mm-es csapadékértékekkel, amely az évi összegnek ugyancsak közel 10%-át jelenti (9,8%). A Völgység és a Hegyhát valamennyi csapadékmérő állomásán mértek 150 mm feletti havi értéket. Az átlagosan bő csapadékos hónapokban is megvan azonban az aszályveszéiy, ugyanis a területen 2—4%-os valószínűséggel a 10 mm alatti havi átlag is előfordulhat a tárgyalt nyári hónapokban. A 30 mm alatti havi csapadékértéknek pedig májustól— szeptemberig, minden hónapban megvan a 20—25%-os valószínűsége, amellyel a vízgazdálkodásnál különösen számolni kell. A csapadékértékek július, augusztus, szeptember, valamint november hónapokban egyenletesebben oszlanak meg 60—65 mm-es havi értékekkel, egyedül decemberben süllyed 45—50 mm-ig a terület havi csapadékértéke. A Mecsek-hegység csapadékának évi eloszlását ugyancsak a havi közepek (XX. táblázat), valamint Komló (XXIII. táblázat) és Abaliget (XXIV. táblázat) havi csapadékösszegeinek relatív gyakorisági értékeinek tükrében vizsgáljuk. A havi középértékek alapján jól kimutatható a május—júniusi csapadékmaximum (60—80 mm-es havi közepek) mellett október—novemberben megmutatkozó másodmaximum (60—78 mm-es havi közepek), ahogy erre Simor F. (1966) és Simor F.—Kéri M. (1974) korábban is rámutatott. A főmaximum idején különösen magas a nagy havi csapadékok valószínűsége. Komló példáján láthatjuk, hogy a 61 mm feletti havi csapadékoknak májusban és júniusban egyaránt 60%-os a valószínűsége, a 41 mm-nél nagyobb havi csapadékoknak már 80%-os, a 21 mm-nél nagyobb havi csapadékértékeknek pedig 95%-os (május), illetve 98%-os (június) az előfordulási valószínűsége. Az őszi másodmaximum idején nem elsősorban az igen nagy csapadékok, hanem a közepes nagyságú havi csapadékösszegek valószínűsége növekszik meg. Komló esetében (a 61 mm feletti havi csapadék valószínűsége 39% a május—júniusi 60%-kal szemben, hanem a közepes nagyságú csapadékok valószínűsége emelkedik meg. Októberben a 21—80 mm közti havi csapadék valószínűsége 50%). Ezekben az őszi másodlagos maximumokban nyilvánul meg a megye csapadékviszonyainak szubmediterrán vonása (Péczely Gy. 1960, Simor F.—Kéri M. 1974). A legalacsonyabb havi csapadékértékek januárban és februárban alakulnak ki 38—45 mm-es középértékek mellett. A szeptemberi másodminimum korántsem jelentkezik olyan markánsan, mint pl. a megye délebbi részein, sőt a Mecsek hegység egyes részein alig mutatkozik különbség. Komló szeptember havi átlagcsapadéka ugyan alacsonyabb mint a július, augusztusi vagy október havi csapadékátlag, de a nagyon kis havi csapadékösszegek valószínűségében alig van különbség. A 20 mm-nél kevesebb havi csapadékösszeg valószínűsége júliusban 10,1%, augusztusban 8,7%, szeptemberben 13,2%, októberben pedig 18,9%.