Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

A havi középhőmérsékletek relatív gyakorisága Pécs város (1871—1955) VI VII VIII IX X XI XII — — — — — 8,2 — — — — 2,3 10,5 — — — — 4.7 25,3 — — — — 7.0 14,1 — — — — 7,1 11,7 — — — — 16,6 8,2 — — — — 19,0 2,3 — — — 2,3 17,6 — — — — 2,3 12,9 — — — — 3,5 11,7 — — — — 16Í4 — — — — 1,1 29,8 — — — — 20,0 1,1 — — 1,1 7,0 — — — — 4,7 8,2 — — — — 10,5 — — — — — 28^4 — — — 1,1 2,3 22,5 — — — 1,1 9,4 12,9 — — — 15,2 20,0 1,1 — — — 17,8 24,7 2,3 — — — 33,1 29,6 — — — — 15,4 8,2 — — — — 11,7 4,7 — — — — 3,5 1,1 — — — — 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100.0 100,0 hő okozta károk mértékeinek területi eloszlására jellemző. Baranya megye a hőségnapok száma szerint három részre különíthető el : a) a megye síksági területei (Pécsi-síkság, Dráva-mellék, Mohácsi-síkság) 20 nap fölött, b) dombsági tájak (Mecsek—Villányi-hg. közötti dombvidék, baranyai Hegyhát) 15—20 nap között, c) magasra kiemelt dombvidék és hegyvidéki területek (Zselic és a Mecsek-hegység) 15 nap alatt. A forró napok száma (maximum ^ 45,0 C°) 0,1—1,0 között változik. A Mecsek területére nem jellemző, míg a pécsi agglomeráció területén 2 nap fölé emelkedik. Ugyancsak a mezőgazdasági termelés szempontjából fontosak a különböző növények tenyészidőszakának hőmérsékleti mutatói. A tavaszi kalászosok tenyészidőszakának középhőmérséklete alapján (19. ábra) szembetűnő, hogy Baranya megyének a Mecsekhegységtől D-re eső területe — a Délbaranyai-dombság E-i részének kivételével •— a kalászosok tavaszi fejlődéséhez igen kedvező adottságokkal rendelkezik. Hasonló a helyzet a kapás növények tenyészidőszakának középhőmérsékletével is (20. ábra). Ebben az időszakban a hőmérsékleti különbségek még fokozottabbak a megye területén, mint a kalászosok tavaszi tenyészidőszakában. 1.1 2,3 17,6 29,4 24,7 10,9 12,9 1,1