Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)
III. ÉGHAJLAT
Ennek a jelenségnek az a kiváltó oka, hogy ha kisebb gyakorisággal ugyan, de a szélsőségesen nagy melegek idején a levegő a Mecsekben is erőteljesen felmelegszik és a napi középérték meghaladja a 30 C°-ot, az alacsonyabb területekhez hasonlóan. Ugyanakkor a hegyvidék természetéből adódóan — a léghőmérsékletnek a tszf magasággal történő csökkenése következtében — általában hűvösebb, ami a napi középhőmérsékletek előfordulási gyakoriságában is megnyilvánul. A nyári hónapokat reprezentáló júliusi napi középértékek gyakorisági eloszlása szerint 90%-OS valószínűséggel Siklóson 17,0—27,9 C° között, a Mecsekben (Misinatető) 14,0—29,9 C° között várható a napi középhőmérséklet. Az 1 C°-os intervallumban megbatározott leggyakrabban előforduló napi középhőmérséklet Siklóson 22,0—22,9 C° között van (14,51 %-os gyakoriság) a havi középérték felett, a Misinatetőn pedig 19,0—19,9 C° között (10,4%-os relatív gyakoriság). A hőmérsékletcsökkenés szeptembertől kezdve a napi középértékek gyakoriságában is megmutatkozik. A folyamat októberben még határozottabban ismerhető fel, amikor a havi középértékek már 9,5—1,0 C°-ig süllyednek. Bár jellemző, hogy októberben az esetek több mint 50%-ában még a Misinatetőn is 10 C° feletti napi középhőmérséklet várható, Siklóson pedig közel 70%-os valószínűséggel várható 10 C° feletti érték. Az utóbbi esetben a leggyakoribb érték is 11,0—11,9 C° közé, tehát az átlag fölé esik. Októberben még viszonylag nagy valószínűséggel fordulnak elő magasabb hőmérsékleti értékek. Siklóson pl. még minden negyedik nap középhőmérséklete 15 C° felett van. Ez a „vénasszonyok nyarának" nevezett jellegzetes időjárási típusnak aránylag gyakori októberi bekövetkezésével függ össze, amikor a sugárzási időjárási helyzet erőteljesebb felmelegedést okoz (Bacsó N.—Kakas J.—Takács L. 1953) a vizsgált területen is. A vizsgált napi középhőmérsékletek relatív gyakorisági értékeinek eloszlása alapján szembetűnő, hogy a téli hónapokban az 50%-nál nagyobb valószínűségi értékek a havi középértékek fölött vannak, sőt az 1 C°-os osztályközökbe eső leggyakoribb értékek is a havi átlagok fölött, illetve azok körül változnak. Ez— mint arra utaltunk — az óceáni légtömegek, illetve az V.b. ciklon enyhítő hatásának eredménye. A nyári kép a Mecsekben változatosabb (ami a középhegység jellegzetes hőmérsékleti viszonyaira vezethető vissza), Siklóson azonban ekkor is az átlagnál magasabb napi középhőmérsékleti értékek a gyakoribbak, ami már Dél-Baranyának az Alföldéhez hasonló szélsőségesebben meleg nyarára utal. A léghőmérséklet évi menetét jól követhetjük a pentád értékek (ötnaponkénti közepek) alapján. A 18. ábrán feltüntettük az 50 éves napi középhőmérsékletek, továbbá a legmelegebb és leghidegebb napok pentád értékeit. Az egyik legfeltűnőbb szingularitás* a júniusi hőcsökkenés, amely a napi középértékek alapján is megmutatkozik, de még markánsabban mutatkozik a szélső értékekben. Ezt a folyamatot a júniusban gyakran megismétlődő óceáni légtömegek beáramlása idézi elő, amelynek a megnövekedett fehőzet és csapadék is következménye. A léghőmérséklet havi közepeinek relatív gyakoriságát mutatja be a X///, XIV. és XV. táblázat. * Szingularitás alatt az éghajlati elemek — itt a léghőmérséklet — átlagos értékei alapján megrajzolt évi menetében bekövetkező eltérések (kiugrások) évről-évre megismétlődő jelentkezését értjük.
