Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

rület természetföldrajzi határait követi az évi középhőmérséklet 10,5 C°-os izotermavonala is, amely egyben a Dráva menti és a Mohácsi-síkságot is körülhatárolja. A Pécsisíkságnak különösen a K-i része az úgynevezett felszínekről leáramló hideg levegő gyűjtőhelye. Sajátosan befolyásolja a hőmérséklet alakulását a hőszigetként viselkedő nagyváros jelenléte, amely környezetében is érezteti hatását. A köd előfordulásának gyakoriságát fokozza a domborzati viszonyokon kívül Pécs város közvetlen környezetében a városból szétáramoltatott korom, por, és más, levegőt szennyező anyagok. A Mecsek—Villányi-hg. közötti dombvidék átlag mintegy 0,5—1,0 C°-kal hűvösebb a Dráva menti és a Mohácsi-síkságnál. A dombvidék változatos felszíne, a talajfelszín rendkívül változó kitettsége — a reliefenergia — egyben a területen gazdag és változatos mikroklíma térségek kialakulását idézi elő. Völgyhálózata DDK felé nyitott, így a kedvező expozíciójú terület lényegesen nagyobb, mint a Zselicben vagy a Völgység és a Hegyhát dombvidékén. A kedvező kitettségű lejtők napfényben gazdagok, hőigényes növények termesztésére alkalmasak. Völgyei azonban fagyzúgok és ködösek. Az évi átlaghőmérséklet 10,0—10,5 C° között változik (Pogány, repülőtér 10,5, Boly 10,6 C°). A Zselicet kettéosztó vízválasztó, amellyel elkülöníthetjük az északi és déli lejtőjű területet, egyben hőmérsékleti választóvonal is. A vízválasztótól délre eső terület enyhe délies expozíciót mutat. Ez egyaránt felismerhető a hőmérséklet havi atlagaiban és szélső értékeiben. A Zselic E-i területe ugyanis hűvösebb, kevesebb napsugárzást kap, ezt az erdők állománya is tükrözi (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk stb.), völgyei a hideg északi szelekkel szemben nyitottak. Az évi középhőmérséklet a Zselic belsejében és az É-i területeken 9,5—10,0 C° között váltakozik, a délies kitettségű területeken pedig 10,0—10,5 C° között alakul. A Baranyai-hegyhát és a Völgység a Mecsek-hegység É-i lábához csatlakozó dombvidék a Zselictől a Szekszárdi-dombvidékig megközelítően hasonló hőmérsékleti képet mutat. Mind a Baranyai-hegyhát, mind a Völgység nagy részének évi kőzéphőmérséklete 10,0—10,5 C° között váltakozik (Hőgyész 10,4 C°, Lengyel 10,3 C°). A két vidék évi átlagos hőmérséklete csak a déli peremén süllyed 10,0 C°alá, ahol a Mecsek É-i lejtőjéhez simul. A Mecsek-hegység magassága 400—600 m, ezért a középhegységek hőmérsékletének jellemvonását mutatja. Mind a Mecsek, mind pedig a keskenyebb Villányi-hegység Ny—K-i vonulatával és a D-ről hirtelen kiemelkedő orommal felfogja a mediterrán A havi, évi és tenyészidőszak (IV—IX.) középhőmérséklete, és évi közepes ingása (1901—1950) VIII IX X XI XII Év IV—IX Évi ingás 20,5 16,6 10,9 5,4 1,0 10,5 17,4 22,5 20,9 16,9 11,1 5,3 0,7 10,6 17,7 22,9 20,5 16,4 10,5 5,0 0,8 10,3 17,4 22,8 20,8 16,8 11,0 5,6 1,0 10,7 17,5 22,4 20,7 16,6 10,9 5,3 1,0 10,6 17,4 22,5 21,5 17,4 11,5 5,7 1,6 11,2 18,1 22,7 20,8 16,2 10,8 5,2 0,8 10,4 17,3 22,7 20,1 16,1 10,5 5,1 0,8 10,2 16,9 22,1 19,0 15,1 9,5 4,0 —0,3 8,8 15,3 21,7 19,9 16,2 10,8 4,7 0,5 10,1 16,8 22,4 20,4 16,0 10,4 4,7 0,6 10,1 17,0 22,8