Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

Elegyrész névé: Származása: Elegyrész névé: Származása: Nehéz ásványok Turmalin 1 Cirkon 1 Rutil 1 Apatit 1 Amfibol 1 Klorit 1 Magnetit 1 Umenit 1 Pirit 1,2 Galenit 1,2 Szfalerit 1,2 Niccolit 1 Kobaltit 1 Kalkopirit 1,2 Molibdenit 2 Kötőanyag „Szeriéit" 1,2 Krómcsillám 2 Limonit 2 Kalcit 2 Dolomit (gyakran konkréciók) 2 Ankerit (gyakran konkréciók) 2 5, Uránásványok Uránszurokérc 2 Uránkorom 2 Uraninit 1,2 Uráncsillám 1,2. Soddyit 2 Coffinit 2 Liebigit 2 Autunit 2 Zippsit 2 Uranofillit 2 ,,A" ásvány 2 ,,B" ásvány 2 6. Aszcendens oldatból kivált ásványok Barit 2 Mn tartalmú dolomit 2 Gipsz 2 Füstkvarc 2 Vanadátok 2 (?) Kalcit 2 Ankerit 2 1 = Mechanikai elegyrészek 2 = Dia- vagy epigenetikus elegyrészek Kvarc—földpát aránya 63:35. Nehézásványai a szürke homokkőével azonosak. Ritka kavicsanyaguk: kvarcporfir, gránit, metamorfitok és kvarc. Gyakoriak az összleten belüli lepusztulásból származó zöld aleurolit és finom homokkő kavicsok. A kőzetek kötőanyaga általában kovás, szericites, helyenkint dolomitos. Ércásványai, amelyek különböző oxidáltsági fokú naszturánból, alárendelten coffinitból és vas-, réz-, ólomszulfidokból állanak, a törmelék szemcséi közötti teret töltik ki (VINCZE J. és munkatársai in: JÁMBOR Á. 1967). A mocsári átszellőzetlen környezetben fontos szerepük volt a baktériumoknak az uránásványoknak oldatból való kiválasztásánál és a diagenetikus folyamatok alatt másodlagosan létrejött uránásványok keletkezésénél (VIRÁGH K.— SZOLNOKI J. 1970). Ezek szerint szerves anyag jelenlétében anaerob körülmények közt Desulfovibrio genushoz tartozó mikroorganizmusok életműködése szénhidrogéntermelést eredményez. Megállapítható, hogy a mecseki lelőhelyeken a legnagyobb urándúsulások széncsíkok és szenesedéit fatörzsek közelében, a redukciós udvarokban lépnek fel. Kísérletek és statisztikai vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a H

2

S mint redukálószer döntő szerepet játszott az uránérc kialakulásában. A kénhidrogén mint oldószer a homokkő pórusaiba is bevándorolt és olyan helyeken is biztosította a redukciót, ahol hiányzott a szerves anyag. A másodlagos jellegű uránérc lencse alakú telepekben dúsul fel. Ősmaradványokban szegény összlet. Szenes növénylenyomatok és 1 m vastagságot is elérő kováso-