Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)
II. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL FELSZÍNFEJLŐDÉSE (Lovász György)
PETERS K. F. 1962: Geologische Verhältnisse des Baranyaer Comitates. Verh. d. k. k. Geol. R. A. 12. k. p. 58. PETERS K. F. 1863: Über den Lias von Fünfkirchen (Sitzungsberichte d. k. Ak. d. Wiss. Mat. Nat. Klass. Bd. I. 1862. Wien. p. 241-293. PÉCSI M., 1956: Újabb völgyfejlődéstörténeti és morfológiai adatok a Duna-völgy Pozsony (Bratislava) —Budapest közötti szakaszáról. Földr. Ért. PÉCSI M., 1959: A magyarországi Dunavölgy kialakulása és felszínalaktana. Bp. Akad. K. PÉCSI A4., 1967: A földfelszíni külső (exogén) folyamatok osztályozása és nevezéktani értelmezése. Földr. Közlem. p, 199—209. RAKUSZ Gy., 1937: Adatok a Harsányhegy baux'tszintjének ismeretéhez. Földt. Int. Évi Jel. az 1929-32. évről. p. 215-231. RAKUSZ Gy.-STRAUSZ L., 1953: A Villányi hegység földtana. Földt. Int. Évk. 41. k. p. 3-27. RAVASZNÉ Baranyai L., 1964: A Keleti-Mecsek felső-helvéti képződményeinek ásvány-kőzettani vizsgálata. Földt. Int. Évi Jel. az 1962. évről. p. 75—80. RA VASZNÉ Baranyai L., NAGYNÉ Melles M., 1964: A Mecsek hegység helvéti tufái. Földt. Int. Jel. az 1961. évről. 1. r. p. 121-134. RÉTHLY A., 1917: A baranyai szigethegységben 1909. május 29-én észlelt földrengés. (F. K. 48. p. 242-248.) ROTH S., 1876: A fazekasbodai—mórágyi hegylánc (Baranya m.) eruptív kőzetei. Földt. IntÉvk. 4. k. p. 104-128. SCHEFFER V., 1963: Adatok a Vardaridák s a Bánáti árok felszín alatti vonulatainak követéséhez a Kárpát-medencében. Földt. Közi. SCHERE E., 1936: Versuch einer Einteilung der Ungarischen Pleistozäns auf modernen polyglazialischer Grundlagen. Verhandl. 3. Internat. Quaerter Konf. p. 237—247. Wien. SCHWAB M., 1959: A mecseki terület távlati fúrásai. Földt. Int. Évi Jel. az 1955—56. évekről, p. 482-486. SCH WINNER R., 1951: Die Zentralzone der Ostalpen. Geologie von Österreich: Schaffer F. X. Sien. SIDÓ M., 1957: Tintinidák elterjedése és rétegtani jelentősége Magyarországon. Földt. Közi. 87. k. p. 309-319. SIDÓ M., 1961: A vékényi völgy felső-kréta rétegeinek mikropaleontológiai vizsgálata. Földt. Int. Évk. 49. k. 3. f. 649-656. SIDÓ M., 1966: A zengővárkonyi liász — dogger szelvény mikropaleontológiai vizsgálata. Földt. Int. Évi Jel. az 1964. évről. p. 21—52. SfMONCSICS P., 1955: Verkieselte permische Stammenreste von dem Mecsek Gebirge. Acta Univ. Szegediensis. Acta Biol. Nov. Series Tom. 1. fasc. 1—4. p. 46. SOMOGYI J., 1964: A mecseki alsó-permi összlet felső része hullámbarázdáinak földtani értékelése. Földt. Közi. (nyomás alatt). SOMOGYI S., 1961: Hazánk folyóhálózatának fejlődéstörténeti vázlata. Földt. Közi. 91. p. 25-50. SO ÓS I. —JÁMBOR Á. 1960: Növénymaradványos felsőkarbon kavicsok a Mecsek hegység helvéti kavicsösszletéből. Földt. Közi. 90. k. 4. f. p. 456—458. STEFANOVIC P. M., 1959: A szűkebb értelemben vett pontusi emelet kifejlődései és tagolása Észak-Jugoszláviában, tekintettel a szomszédos országok pontusi képződményeire. Földt. Közi. 89. k. p. 3-9. STEFANOVITS P., 1963: Magyarország talajai. 2. átdolg. kiad. Bp. STRAUSZ L., 1941: Őslénytani adatok a Villányi-hegység mezozoikumából. Ann. Mus. Nat. Hung. 37. STRAUSZ L., 1942: Adatok Baranya geológiájához. Földt. Közi. 72. k. p. 181-192.
