Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

II. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL FELSZÍNFEJLŐDÉSE (Lovász György)

JÁMBOR A., 1962: A Téseny 1. sz. fúrás földtani eredményei. Földt. Közi. 92. évf. 4. f. p. 458-459. JÁMBOR A., 1964: A mecseki felső-kampili rétegek kagylófaunájának üledékképződési jelentősége. Földt. Közi. Kiadv. Őslénytani Viták. JÁMBOR A., 1967: Magyarázó Magyarország földtani térképéhez, 10 000-es sorozat. Kővágószöllős. MÁFI Adattár. JÁMBOR A., 1969: Karbon képződmenyek a Mecsek és a Villányi hegységek közötti területről. Földt. Int. Évi Jel. az 1967. évről. p. 215-221. JÁMBOR A. —SZABÓ J., 1961 : Mecsek hegységi miocén kavicsvizsgálatok földtani eredményei. Földt. Közi. 91. évf. 1. f. p. 316-324. JANTSKY B.-BARABÁS A., 1964: Kirándulásvezető: Paleozoikum. Magyar—Jugoszláv Geológus Találkozó, Pécs. p. 54—58. Soksz. JUHASZ A., 1965: Adatok a Duna—Tisza köze metamorf és magmás medence aljzatának ismeretéhez a soltvadkerti és miskei fúrások alapján. Földt. Közi. 95. évf. 4. f. p. 375—381. KASSAI M., 1971 : A Délkelet-Dunántúl nagyszerkezeti vázlata és a perm-alsótriász törmelékes összletek beszállítási irányai. Kézirat. KASSAI M., 1973: A Villány—szalatnaki paleozoos mélytörés. MTA X. Oszt. Közlem. p. 351-354. KASZAP A., 1961 : Bath-kallovi rétegek a Villányi-hegységben. Földt. Int. Évk. 49. évf. 2. f. p. 523-527. KASZAP A., 1962: A Villányi-hegység maim rétegeinek mikrofácies vizsgálata. Földt. Közi. évf. 1. f. p. 61-68. KASZAP A., 1963: A Dél-baranyai mezozóos szigetrögök. Földt. Közi. 93. évf. 4. f. p. 440 450. KISS J., 1960: Az urán-króm-vanádium eloszlása és azepigén krómcsillám szerepe a mecseki permi összletben. Földt. Közi. 90. évf. p. 73 — 81. KLEB B., 1968: A Mecsek hegység déli előtere pannóniai képződményeinek üledékföldtani vizsgálata. Földt. Közi. p. 335 — 359. KLEIDORFER F., 1898: Pécs vidéke ásványszenet tartalmazó liász hegysége. (Ford. Litschauer. Orsz. M. Bány. és Koh. Egyes. Kiadv. Selmecbánya. KOPEK G., 1954: Jelentés a mecsekhegységi szferosziderit kutatásról. Földt. Int. Évi Jel. az 1953. évről. I. r. p. 177-192. KORECZNÉ Laky I., 1964: A K-i Mecsek miocén foraminifera faunájának vizsgálata. Földt. Int. Évi Jel. az 1961. évről. I. r. p. 143-151. KORECZNÉ Laky I. 1968: A Keleti Mecsek miocén foraminiferái. Földt. Int. Évk. 52. k. 1. f. KORECZNÉ Laky /., 1969: A Ny-i Mecsek miocénjének foraminiferás képződményei. Földt. Int. Évi Jel. az 1967. évről p. 205-214. KORMOS T., 1937: A Villányi-hegység felsőpliocén kori csontbreccsáinak földtani viszonyai és a lelőhelyek története. Mat. és Term. Tud. Ért. 56. évf. p. 1061 — 1100. KOVÁCH A. —BALOGH K.—SÁMSONI Z., 1968: Rubidium-stroncium adatok a Mecsek hegység gránitjai korának kérdéséhez. Földt. Közi. 98. k. 2. f. p. 205—212. KOVÁCS L., 1962: Hazai kőszéntelepes üledéksorok rétegtani helyzete az üledékképződési ciklusok szemléletében. Bány. Lpk. p. 249—256. KOVÁCS L., 1964: A mecseki ,.középső-liász" foltos mészmárga rétegtani helyzete. Földt. Közi. 94. k. 3. f. p. 388-392. KŐRÖSSY L., 1963: Magyarország medenceterületének összehasonlító földtani szerkezete. Földt. Közi. 93. k. p. 153-172. KŐRÖSSY L., 1968: Entwicklungsgeschichtliche und paläeogeographische Grundzüge des Ungarischen Unterpannon. Acta Geol. T. 12. 1—4. sz. p. 199—217. KŐRÖSSY L., 1970: Entwicklungsgeschichte des neogenen Becken in Ungarn. Acta Geol. 14. k. p. 412-249.