Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

II. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL FELSZÍNFEJLŐDÉSE (Lovász György)

1 1 I 10. ábra: Dunántúl gravitációs Bouguer anomália térképe (Bende/y L. 1965). érkező folyóvizek durva üledékből álló hordalékkúpokat építettek. Ekkor és így keletkeztek a korábban említett felsőperm durva konglomerátumos rétegek. A jelenlegi adatok alapján valószínű, hogy a Nyugati-Mecsekről északra fekvő területről származó felsőperm üledékek dél felé finomodnak SZÉNÁSI GY. 1964.) Ez pedig hatalmas hordalékkúp-jelleget látszik igazolni. Az említett medence tehát még a felső-permben feltöltődött és a hordalékkúp, vagy kúpok dél felé folytatták terjeszkedésüket. A Geresdi gránittönk körüli mélyfúrások rétegsorai mutatják, hogy annak a területnek más volt a felszín fejlődési menete. Itt a perm alsó és középső része hiányzik. Ebből feltételezhetjük, hogy a terület ekkor pusztulóhan volt, akkumulációra nem volt lehetőség. Amíg tehát az előbb említett nyugati gránitterület keleti szomszédságában az egész perm folyamán bizonyos mai értelemben vett hegylábfelszín-szerű morfológiai képződmény valószínűsíthető, addig a Geresdi-tönk déli előterében ez csak a felsőpermben tételezhető fel.