Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

lentése, hogy a szociáldemokrata pártot fel fogja oszlatni.

1 De ha a párt erős és sok taggal rendelkezik, nem fogja tudni a pártot feloszlatni. Marton Jenő kérdést intézett a jelenvoltakhoz, hogy mi az oka annak, hogy a közelmúltban a Pécs vidéki bányamunkások közül oly sokan elhagyták a pártot és más pártba léptek be. Tavasz Lajos somogyi lakos azt válaszolta, hogy a szociáldemokrata párt nem elég erélyes, illetve a bérkérdés elintézését mindig csak halogatja és a munkások ezért már nem. bíznak benne. Kiss a „Népszava" fokozottabb megrendelésére szólította fel a jelenvoltakat, mert szerinte a Pécs vidéki bányáknál nagyon kevesen járatják a „Népszavá"-t. Azt a következtetést vonta le, hogy a Népszava 5 tagú agitációs bizottsága nem működik e téren kellően. Az értekezlet 12 órakor ért véget. A miniszterelnök úr március 25-én tartott rádióbeszédét

2 a munkások általában megelégedéssel fogadták és oda nyilatkoztak, hogy ha az, amit a miniszterelnök úr a munkások érdekeiről beszélt, nemcsak ígéret marad, hanem azt valóra is váltja, akkor mindnyájan csatlakoznak hozzá. A szociáldemokrata vezetők pedig azt hirdetik a munkásoknak, hogy ne higygyenek az ékesszólásnak, mert az, mint mindig, most is csak ígéret marad. nyomozó alosztályparancsnok hivt. : Farbaky ezd. (Tisztázat.) Bm. L. főisp. biz. ir. 82/1935. 102. 1935. május 3 A pécsbányatelepi rendőrkirendeltség vezetőjének jelentése a főispánhoz a helyi bányász szakszervezet hanyatlásáról Április hónapban a bányamunkások között különösebb mozgolódás jelei nem mutatkoztak. A bányászok általában nyugodtan viselkedtek, de nagy hatással voltak reájuk a kormányelnök úr Önagyméltóságának főleg a munkásokat illetően tett nyilatkozatai, valamint a NEP-nek a lefolyt országgyűlési képviselőválasztásokon elért fölényes győzelme. Éppen így leverő hatást gyakorolt az itteni szociáldemokratákra az a nyilvánosságra jutott körülmény, hogy itt Pécsbányatelepen, a szociáldemokratáknak általuk képzelt fellegvárában a NEP-szavazók száma fölényben volt a szociáldemokratáéival szemben és hogy az egész választási mozgalom ideje alatt és utána is a szociáldemokraták sorai egyre bomladoztak s azóta is 1 Gömbös Gyula szegedi nyilatkozatáról van szó, amelyben a szociáldemokrata párt likvidálásáról, a szakszervezetek helyett az ún. „Érdekképviseleti rendszer" bevezetéséről, a sztrájkok betiltásáról szólt. Lásd erre vonatkozóan: Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1929—1935. Bp. 1964. Kc.ssuth k. 340—341. p. (Részlet Gömbös Gyula szegedi beszédéből.) 2 A beszédnek a Bethlen rendszerre vonatkozó bírálata, a „kartellek ellen meghirdetett harc", és egyéb szociális frázisnak volt némi hatása a közvéleményre.