Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.
csak két régi és megbízható tag ajánlására vehetnek fel új párttagokat. Ez a rendelkezés a vidéki szervezetekre is vonatkozik. Egyidejűleg nyomatékosan figyelmeztették a munkásokat, hogy minden szélsőséges megmozdulást a párt és saját egyéni érdekeik szempontjából azonnal jelentsenek be a pártvezetőségnek. A június hó 18-i végrehajtó bizottsági ülésen Szeder Ferenc szoc. dem. országgyűlési képviselő, párttitkár, mint központi kiküldött a következőket adta elő. Az elmúlt világháború folyamányai a munkásságot a felszínre emelték. A munkásság azonban nem tudott élni a hatalmával, mert 1. nem volt képzett, 2. a soraikba furakodott polgári elemek csak az egyéni érvényesülésüket szolgálták, 3. a munkásság nem akarta vállalani a felelősséget az ország megcsonkításáért. További megállapítása szerint 1922. év óta a magyar társadalom állandóan jobb felé tolódik. Hitler uralomrajutásával megkezdődött a nyilas mozgalom. Ez a lelkeket forradalmi eszmékkel fertőzte meg, ami alól a közalkalmazottak sem tudták kivonni magukat. Az emberek mindenáron forradalmat akarnak csinálni, hogy vélt eszményük szerint jobb sorshoz jussanak. Előadó véleménye szerint a jobboldali szocializmus nem felszabadításhoz, hanem elnyomáshoz vezet. Célja ugyanis nem a gazdasági felszabadítás, hanem a jelenlegi antiszemita állapotnak az állandósítása. Ez a helyzet főleg azért veszélyes az ország sorsára nézve, mert a nemzetiségek minden népi erő igénybevételével egyesülni akarnak az anyaországgal. Szegedi Józsefet, a pécsi építőmunkások elnökét munkatáborba szállították. Ezzel kapcsolatban Tolnai József párttitkár odanyilatkozott, hogy Szakasits Árpád, Büchler József és Mónus Illés párttitkárok szintén munkatáborban vannak. 3 Figyelmeztette a párt vezet őségét, vigyázzanak, mert hasonló intézkedésre Pécsett is sor kerülhet. A Népszava agitáció csökkentett mértékben folyik. A legtöbb előfizető gyűjtőket könyvjutalomban részesítették. Erre vonatkozólag a pártvezetőség megállapította, hogy a munkásság csak a szoc. dem. párttal rokonszenvezik és hogy a Népszava a legjobb politikai napilap. A párt magatartásával kapcsolatban terhelő észrevétel nem merült fel. Szabadkőmíves mozgalom : Szünetel. Eszperantó mozgalom: Nincs. Agrármozgalom : Ez idő szerint nincs. Kommunista párt: Ténybeli megnyilvánulása nem volt észlelhető. Az első pécsi Mész és Gőztéglagyár Mohácsi u. 14. sz. a. telepén június hó 11-én 07.00 órakor 100 téglagyári munkás sztrájkba lépett. A sztrájk kitörésének oka kizárólag munkabéremelés. A munkaadó maga is megállapította, hogy az eddigi munkabérek e jelenlegi drágaság mellett nem felelnek meg, emelést kértek. A sztrájkot június hó 11-én 11.00 órakor már be is szüntették abban a reményben, hogy a munkaadó a béremelés tekintetében előnyösen határoz. E tárgyban Pécs sz. kir. város I. fokú közigaz3 Tolnai József információja téves. Büchler Józsefet, Mónus Illést, Szakasits Árpádot 1942. június 4-én tartóztatták le, de júni JS 9-én szabadon bocsátották őket. Büchler és Mónus nem voltak munkatáborban.