Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

csak két régi és megbízható tag ajánlására vehetnek fel új párttagokat. Ez a rendelkezés a vidéki szervezetekre is vonatkozik. Egyidejűleg nyoma­tékosan figyelmeztették a munkásokat, hogy minden szélsőséges megmoz­dulást a párt és saját egyéni érdekeik szempontjából azonnal jelentsenek be a pártvezetőségnek. A június hó 18-i végrehajtó bizottsági ülésen Szeder Ferenc szoc. dem. országgyűlési képviselő, párttitkár, mint központi kikül­dött a következőket adta elő. Az elmúlt világháború folyamányai a mun­kásságot a felszínre emelték. A munkásság azonban nem tudott élni a ha­talmával, mert 1. nem volt képzett, 2. a soraikba furakodott polgári ele­mek csak az egyéni érvényesülésüket szolgálták, 3. a munkásság nem akar­ta vállalani a felelősséget az ország megcsonkításáért. További megálla­pítása szerint 1922. év óta a magyar társadalom állandóan jobb felé toló­dik. Hitler uralomrajutásával megkezdődött a nyilas mozgalom. Ez a lel­keket forradalmi eszmékkel fertőzte meg, ami alól a közalkalmazottak sem tudták kivonni magukat. Az emberek mindenáron forradalmat akar­nak csinálni, hogy vélt eszményük szerint jobb sorshoz jussanak. Előadó véleménye szerint a jobboldali szocializmus nem felszabadításhoz, hanem elnyomáshoz vezet. Célja ugyanis nem a gazdasági felszabadítás, hanem a jelenlegi antiszemita állapotnak az állandósítása. Ez a helyzet főleg azért veszélyes az ország sorsára nézve, mert a nemzetiségek minden népi erő igénybevételével egyesülni akarnak az anyaországgal. Szegedi Józsefet, a pécsi építőmunkások elnökét munkatáborba szál­lították. Ezzel kapcsolatban Tolnai József párttitkár odanyilatkozott, hogy Szakasits Árpád, Büchler József és Mónus Illés párttitkárok szintén mun­katáborban vannak. 3 Figyelmeztette a párt vezet őségét, vigyázzanak, mert hasonló intézkedésre Pécsett is sor kerülhet. A Népszava agitáció csökkentett mértékben folyik. A legtöbb előfi­zető gyűjtőket könyvjutalomban részesítették. Erre vonatkozólag a párt­vezetőség megállapította, hogy a munkásság csak a szoc. dem. párttal ro­konszenvezik és hogy a Népszava a legjobb politikai napilap. A párt magatartásával kapcsolatban terhelő észrevétel nem merült fel. Szabadkőmíves mozgalom : Szünetel. Eszperantó mozgalom: Nincs. Agrármozgalom : Ez idő szerint nincs. Kommunista párt: Ténybeli megnyilvánulása nem volt észlelhető. Az első pécsi Mész és Gőztéglagyár Mohácsi u. 14. sz. a. telepén június hó 11-én 07.00 órakor 100 téglagyári munkás sztrájkba lépett. A sztrájk kitörésének oka kizárólag munkabéremelés. A munkaadó maga is meg­állapította, hogy az eddigi munkabérek e jelenlegi drágaság mellett nem felelnek meg, emelést kértek. A sztrájkot június hó 11-én 11.00 órakor már be is szüntették abban a reményben, hogy a munkaadó a béremelés tekin­tetében előnyösen határoz. E tárgyban Pécs sz. kir. város I. fokú közigaz­3 Tolnai József információja téves. Büchler Józsefet, Mónus Illést, Szakasits Árpádot 1942. június 4-én tartóztatták le, de júni JS 9-én szabadon bocsátották őket. Büchler és Mó­nus nem voltak munkatáborban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom